Mohos Zsófia Görbeország című fotóművészeti projektjére voksoltak a legtöbben az idei Highlights of Hungary közönségdíjára érkezett több mint százezer szavazat beküldői közül. A nagykövetek díját Berend Ferenc no-till, azaz szántás nélküli gazdasága kapta. Az Index különdíját az a csapat érdemelte ki, akik a felújítás alatt álló Lánchíd oroszlánját legókockákból felépített másolattal helyettesítették a restaurálás ideje alatt.
Az elmúlt két évben a gyógyítókra voksoltak a Highlights of Hungary szavazói. A közönség nagydíját a 2020-as évadban az Országos Mentőszolgálat, a következő évben pedig a Vérlovagok vehették át. Idén változott a trend, hiszen Mohos Zsófia Görbeország projektjében elkészített fényképes naptára lett a közönség kedvence.
A Görbeország kifejezést Mikszáth Kálmán használta kedves Palócföldjére. A nagy írónk történeteiben gyakran szereplő „jó palócok” történelmileg Hont, Nógrád, Heves, Borsod, Gömör megyében éltek.
Mohos Zsófia az Indexnek elmesélte, hogy gyermekkora óta szinte minden iskolai szünetet, vakációt nagymamájánál töltött, egy kis Nógrád megyei zsákfaluban, Kisecseten. Arrafelé szinte mindenki a kútról hordta a vizet, a gáz sem volt bevezetve a faluba, és sokáig a mobiltelefon is hallgatott – öt éve van térerő a településen.
A szomszéd néni is tőrölmetszett parasztasszony volt. Bő szoknyában járt bárányokat legeltetni, szénát szedni a réten. Eszébe se jutott, hogy játékokat eszeljen ki a vendég kislány szórakoztatására. Tette a dolgát, nem zavarta, ha Zsófi körülötte szaladgál.
Zsófiát befogadta a falu népe, maguk közé valónak tekintették, hiszen gyakorlatilag ott cseperedett. Tizenhat-tizenhét éves lehetett, amikor a szomszéd néni édesanyja meghalt, és ő rádöbbent, hogy bizony előbb-utóbb sajnos végleg el fognak tűnni a népviseletet még természetes módon magukra öltő asszonyok. Akkortól tudatosan járt hozzájuk, kérte, hogy meséljenek az életükről, szokásaikról, és mindig magával vitte a fényképezőgépét is.
A néprajzi anyaggyűjtés volt és maradt a fő szenvedélye. Bár közben gyógytornászdiplomát szerzett, sosem hagyott fel azzal, ami később Görbeország projektté alakult.
Közben megismerkedett a fényképezés szakmai alapjaival is, és egyértelművé vált számára, hogy a fotóművészet dokumentarista ága érdekli igazán. 2020-ban elnyert egy Magyar Művészeti Akadémia által kiírt ösztöndíjpályázatot, melynek révén sikerült olyan közösségekhez is eljutnia, ahol korábban nem voltak kapcsolatai. Elsősorban a Nógrád megyei Rimóc és a vajdasági Kupuszina lakóival került szoros kapcsolatba az elmúlt három év alatt. A vajdasági településen is palócok élnek, akik Mária Terézia idején települtek oda, de a mai napig őrzik palóc identitásukat.
Zsófia nem egy néprajzos álomvilágot igyekszik megörökíteni, őt a valóság érdekli. Ha egy viseletes asszony modern sportcipőt hord a lábán, azt fotózza le.
Idén augusztusig tart az ösztöndíja, melynek megkoronázásaként egy könyvön dolgozik. Ebben a fotók mellett a falukban összegyűjtött személyes történetek is megjelennek.
A Görbeországot Mádai Vivien, a Highlights of Hungary nagykövete jelölte a díjra. „Nem volt kérdés számomra, hogy szeretném a saját jelöltjeim között tudni a Görbeország projektet, amely által a Palócföld lakóinak hétköznapjait és emlékeit bemutatva, azok hagyományait ismerheti meg a közönség” – írta méltatásában.
A nagyköveti fődíjas Borbás Marcsi egyik jelöltje. Amikor megkérdeztük, hogy kerültek kapcsolatba egymással, a tévés leszögezte, hogy ő falusi lány, aki évtizedek óta töri a fejét a fenntartható gazdálkodáson, és már nagyon régen zavarja a dolgok globális megközelítése.
Mit kezd egy hétköznapi ember azzal, ami globális léptékű, mit tud hozzátenni, mennyire személyes számára? Semennyire vagy csak alig. Arról kéne beszélni, ami a szűkebb környezetünkben is értelmezhető, amin mi magunk is tudunk változtatni – kezdte a választ.
Így döbbent rá arra is, hogy a világunkat érintő egyik legveszélyesebb változás az, hogy 30-40 évre elegendő humusz, tehát termőréteg maradt a Földön. Amikor ez elfogy, mit eszünk? Még mindig megy a műtrágya, nincs talajtakarás, kizsigereljük a földet, ami egyre keservesebben fuldoklik. Lopunk tőle, és alig adunk vissza – vonja le a kézenfekvő következtetést a nagykövet.
A népszerű televíziós néhány éve már az Őrségben műveli a saját kertjét. Ami kertnek meglehetős, hiszen a ház körüli zöldségágyásain kívül három hektáron gazdálkodik. Nézi, figyeli, kutatja a modern eljárásokat, és rájött, hogy rengeteg olyan van közöttük, melyek néhány, már-már feledésbe merülő hagyományos módszerhez nyúlnak vissza.
Így talált rá az idei nagyköveti díjat elnyerő jelöltjére is.
Berend Ferenc no-till, azaz szántás nélküli nagyüzemi mezőgazdasági módszerrel gazdálkodik. Laikus fejjel is érthető magyarázata szerint módszerüknek az a lényege, hogy minél kevesebbet zavarják a talajt.
Miután learatják a gabonát, kukoricát, napraforgót, pontosan meghatározott összetételű takarónövényeket vetnek a helyére. Ez a növényzet megóvja a talajt a kiszáradástól, eróziótól, mélyebbre jut a csapadék, több vizet képes befogadni a talaj, ami így víztározóként is működik.
Tavaszra úgy néz ki a termőterület, mint egy gyomos mező, amire az általuk használt és folyamatosan fejlesztett eljárással rávetik a haszonnövényeket.
Ez nem biogazdálkodás, tehát használnak vegyszereket, mesterséges tápanyagokat is, de drasztikusan csökkenő mennyiségben. Ahogy egészségesebbé válik a termőföld, úgy válnak ellenállóbbá a növények, ezért egyre kevesebb a gomba- és rovarölő anyagot kell használniuk. Ráadásul az így művelt területeken alig nő parlagfű.
Azzal persze számolniuk kell, hogy az ő terményeiket határozottan jobban szeretik a vadállatok, mint a szomszédokét, ezért inkább náluk dézsmálják a vetést.
Jelenleg hétszáz hektáron alkalmazzák a no-till gazdálkodást Somogy megyében. A tavalyi aszályos esztendőben határozottan jobb termést tudtak betakarítani, mint a hagyományos eljárásokat használó szomszédos gazdaságok.
A Mathias Corvinus Collegium kiemelt partnerségével megvalósuló Highlights of Hungary hagyományai szerint nincsenek kategóriák, a nagykövetek szabadon jelölhettek személyt, szervezetet vagy akár alkotást is, ha úgy ítélték meg, hogy az egyezik a kezdeményezés vezérelvével, a „Hass, alkoss, gyarapíts!” gondolatával.
Az összesen 50 jelölt közül az alábbi tíz kapta a legtöbb közönségszavazatot:
(Borítókép: Mohos Zsófia kapta a közönségdíjat a Görbeország fotósorozat projektjéért. Fotó: Botár Gergely / Highlights of Hungary)