Index Vakbarát Hírportál

Quimby, börtön, Trabant, néptánc − a SopronFesten mindent megtalálni

2023. április 30., vasárnap 09:29

Az első SopronFest 2023. április 28–30-ig tart. A rendezvénysorozat második napján körbejártuk a városszerte fellelhető fesztiválhelyszíneket, hogy megnézzük, mit lehet a koncertlátogatáson túl csinálni az összművészeti eseményen. Geszti Péter podcastje után rögvest jöhetett az absztrakt festészet és a néptánc.

A hosszan tartó eső után előbújt végre a nap. Öröm ez előadónak és nézőnek egyaránt. A SopronFest közönsége boldogan fogadta a melengető napfényt, miután az első napon némi didergés azért átjárta a látogatókat az esős időben. A rendezvénysorozat második napján arra a döntésre jutottunk, hogy nem a popzenei koncertekre fókuszálunk a Lővérekben. Helyette körbejártuk Sopron macskaköves utcáit, megnézni, vajon mit tartogathat még ez a fesztiválszezont nyitó, összművészeti ünnepség.

Stílszerűen a fesztivál egyik központi helyszínét választottuk kiinduló pontnak, a Liszt Ferenc Kulturális Központot. Ahogy április 27. és 30. között minden délben, most is megtartották a FesztiválExpót, amelyen − tekintve, hogy a SopronFest nyitja a szezont − az év következő fesztiváljai mutatják be terveiket, koncepcióikat. A program neve is I. FesztiválExpó, ami bizton sugallja, a szervezők ebből hagyományt szeretnének teremteni.

Formák és eszmék labirintusában

Ugyanitt más érdekességre is bukkantunk. Megnézhettük a Quimby frontemberének, Kiss Tibinek a kiállítását, amely közel húsz saját képzőművészeti alkotást sorakoztatott fel. Mellette látható Az én lemezem címmel azt a kortárs poptörténeti tárlat, ahol híres zenészek mesélnek Lovasi Andrástól Schoblocher Barbarán át egészen Azahriah-ig arról, hogy mely lemezek inspirálták őket leginkább.

A kulturális központ többszintes labirintusában haladva jutottunk el a Liszt teremhez. A SopronFest egyik kiemelt programsorozata a Podcast Fest, amely három helyszínen zajlik szimultán, az egyik a Búgócsiga Akusztik Garden, a másik a Kultúrpresszó, a harmadik pedig az említett, színházi karzattal ellátott Liszt terem.

Furcsa, de a véletlennek köszönhetően léptünk be a vörös szövetszékek kicsiny arénájába, ahol komoly gondolatok hangzottak el. Geszti Péter épp Jaksity György közgazdásszal beszélgetett olyan témákról, mint a gazdasági helyzet, a hazai és a nemzetközi politika, oktatási és szociológiai kérdések, amiket nem egy laza fröccsteraszon kap elő az ember a mellényzsebéből.

Ettől függetlenül az apró színházterem jócskán megtelt, közel a háromnegyedét megtöltötték az érdeklődők a huszonévesektől a szép korúakig. Kilépve szintén hatalmas tömeg fogadott minket, akik az ajtókon túl már a következő előadásra vártak: Istenes Bence műsorában Marics Peti, Valkusz Milán és Járai Márk volt a szombati vendég.

Jöhet a tánc

Hogy kicsit jobban bejárhassuk a fesztivált, nyakunkba vettük a várost. Tettünk egy rövid kitérőt a komplexum másik végében, ahol Lobenwein Tamás emlékére érzelmekkel teli fotókiállítást nézhettük meg, majd útnak indultunk a belváros felé.

Ahogy a sétálóutcákat róttuk, egy-egy kapualjból vagy étterem teraszáról mindig valami dallamot csíptünk el, hol hangszeres formában, hol Dj-k kivitelezésében. Célunktól nem tántorodtunk el, bár a fesztiválra megnyílt pincészetek kóstolói, cukrászatok meghívói és éttermek gasztroszínházi eseményei kellően csábítottak mindenkit.

Végül eljutottunk a tűztorony melletti főtérre. A toronyra felpillantva emberek sokasága nézett ránk vissza, akik a város teljes látképét kutatva jutottak fel a történelmi épület kilátójába. A főtéren felállított színpad közvetlenül a magányos magasles alatt húzódott,

itt azonban akadt minden.

A nyitó esten, 27-én itt lépett fel Horváth Charlie, majd itt kapott helyet a tűztornyot fénylő oázissá varázsoló elektronikus zenei performance is. A látogatásunk alatt néptáncosok ropták a színpadon és a macskaköves téren, utánuk népzenei mulatság kezdődött a magyar zenei tradíció teljes történelmét bejárva kelettől nyugatig, északtól délig.

Számtalan izgalmas program zajlott szimultán városszerte, így teljesen bejárni a területet esélyünk sem volt. Olyan különlegességeket élhettek át a SopronFestre látogatók, mint az

illuzionista műsor, színházi előadások, vezetett séta a botanikus kertben vagy a történelmi városrészeken.

Talán azzal tudjuk legjobban leírni a fesztivál összművészeti kínálatát, hogy az ember könnyűszerrel elmehet első este egy Quimby- vagy Azahriah-koncertre, másnap rophat egyet a főtéren népzenére, majd harmadnap Trabant Túrán járhatja be a történelmi jelentőségű helyeket, de akár börtönlátogatáson is részt vehet, ha valami nem mindennapit keresne.

(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)

Rovatok