Negyedszázados a MOME szellemi műhelye, a Doktori Iskola. A jubileum alkalmából interaktív kiállítás nyílt az egyetem campusán, amit mi is megnéztünk. A kiállítás nemcsak azok számára lehet érdekes, akik valaha a MOME szárnyai alatt kutattak, azoknak is, akik szeretnének tudományos pályára menni. De akár akkor is érdekes lehet, ha korábban még sosem gondolkodtak ilyen jövőn. A kiállítás megálmodóival és a Doktori Iskola vezetőjével is beszélgettünk.
Bár kiesik a belvárosi forgatagból, a Széll Kálmán térről egy karnyújtásnyira fekszik a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem. Nem nehéz megtalálni, az ottani buszmegállók az intézmény nevét viselik. Az épületegyüttes között szinte földbe nyúl egy izgalmas bejárat, a MOME Ground. A csarnokszerű belső térben két installáció készteti megállásra az odalátogatókat.
Fekete ledfal, rajta különböző kódok futnak. Ahogy közelítünk, minden értelmet nyer. A kódok és formák szöveget alkotnak, neveket látunk, idézeteket és arcokat. Még fel sem fogjuk mit, de már beszippant a látvány.
A két építmény ajtórései a ledfal mögé csábítanak. Az egyik teremben interjúk fogadnak, a másikban pedig egy már futurisztikusnak mondható könyvtár. Az interaktív kiállítás a MOME Doktori Iskolát ünnepli és mutatja be, amit sikerül úgy megtennie, hogy az is elgondolkodik a kutatói létformán, akit sosem csábított a tudományos pálya.
Az installációt ketten mutatták be nekünk: a kiállítás kurátora, Kovács Dániel, a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ muzeológusa és Hajdu Gáspár építész, designer, a XORXOR kreatív techcég egyik alapítója.
Ma már egy kiállításnak nem elég informálisnak lennie. Meg kell ragadnia a figyelmet és be kell vonnia a nézőt. A Groundon a ledfalak úgy vonzzák a tekintetet, mintha bogarak lennénk az éjszakában, akiket megbűvöl a mesterséges fényforrás.
Kovács Dánielt kérték fel a Doktori Iskolát bemutató kiállítás pályázatára. Mint mesélte:
Hamar megfogalmazódott bennem a kiállítás két alapeleme. Egyrészt jelenjenek meg a hallgatók mint a kiállítás tárgyai, hiszen ők a Doktori Iskola legfontosabb értékei. Másrészt bele tudjunk nézni a doktori munkákba. Szerettem volna, ha a bölcsész hátterem kiegészítené egy olyan tudás, ami ettől eltér, így a tech-front felé nyitottam. Gáspárék találták ki a kiállítás technikai megvalósítását, tehát amit láttok, az a közös gondolkodás gyümölcse.
A XORXOR kreatív technológiai stúdió, ahol elsősorban interaktív installációkat terveznek, amelyek valamilyen módon a technológia, a művészet és a dizájn határterületén mozognak. Munkájukkal többek között kiállításokon, színházi, kortárs tánc és performance-művészeti előadásokon találkozhatunk.
A technikai elemekkel kiegészítve múzeumi kontextusban az információátadás élményszerűvé válik a látogatók számára, sokkal könnyebben tudnak kapcsolódni egy témához. A ledfal mint szabad vizuális asszociáció működik; ahogy az emberek elsétálnak a fal mellett, olvashatóvá válnak ezek a kódok, és nevek, szövegrészletek rajzolódnak ki a falon
– avat be minket a fal rejtelmeibe Hajdu Gáspár.
A két alkotó közös szándéka volt, hogy elkerüljék a direkt kommunikációt, és egy olyan installációt hozzanak létre, ami megél a térben, és különböző interakcióra is alkalmas.
A kiállításnak többfajta mélysége van: hogyha valaki hajlandó megállni, belemélyedni, akkor plusz információt kap. De ha elsétálsz mellette, már akkor is ad egy élményt. Így több szinten tudunk a látogató idejéhez, elmélyülési szintjéhez vagy kedvéhez igazodni.
A MOME több mint 150 jelenlegi és egykori doktorandusza közül 25 személyt kértek fel, hogy válaszoljanak három kérdésre:
A videóinterjúkat különleges módon készítették el. Egymásra vetített sziluettszerű képeket látunk. Egy doktorandusz, egy kocka, és ebből az egységből emelkedik ki mindig valaki. A kép és a hang külön életet él, ez a látvány pedig eléri, hogy a képernyőre szegezzük a tekintetünket, és szinte meditatív állapotban hallgassuk a dinamikus tempójú felvételeket.
A másik izgalmas elem egy digitális könyvtár, ami egészen futurisztikusnak hat. Egy panelen kiválaszthatunk egy végzős évfolyamot, amire kattintva felsorakoznak előttünk a doktori munkák. Amint ezek közül rábökünk valamelyikre, az előttünk álló letisztul, fehér iratszekrénynek tűnő fiókok közül egy felvillan, ezt megnyomva pedig kinyílik a rekesz, ami a kiválasztott diplomamunka eredeti fizikai valóját őrzi, a digitális archívum pedig a mestermunkákat mutatja meg.
A kiállítás Mesterek és tanítványok 25 éve a MOME Doktori Iskolájában címen fut, nyitvatartási időben bárki számára ingyenesen megtekinthető. Egy pillanatig eltöprengtem, hogy miért pont a mesterek és tanítványok nevet vette magára az installáció. Erre a felvetésemre végül a Doktori Iskola vezetőjével, Harmati Hedviggel való beszélgetés adott választ.
Harmati Hedvig 2020-ban vette át a Doktori Iskola vezetését, így személyében először került a Doktori Iskola élére olyan, aki mind diplomáit, mind pedig doktori fokozatát is a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen szerezte.
A doktori iskolák létrejöttével került be a gondozott, fokozattal hitelesített művészeti és designkutatás, design-kultúratudomány a tudományos diskurzusba. Ekkor tudatosult, hogy már egy színművész, egy zongoraművész, egy alkotóművész vagy akár egy autótervező is doktorálhat
– meséli.
Vannak olyan művészeti szakjaink – mint például a médiadizájn, fotóművészet, animáció –, ahol nem feltétlenül a funkció a fő feladat, tehát autonóm alkotói munka folyik. Viszont mindennek az alkotás folyamatában, vagy a folyamataként létrejövő koncepciónak van környezete. Ez pedig lehet egy olyan tudományos kutatással megállapított környezet, ami a Doktori Iskolában tudományos szövegként megszületik, aminek a manifesztuma a mestermű, az alkotói eredmény.
A MOME multidiszciplináris doktori iskolája három design- és művészeti ágban (építőművészet, iparművészet, médiaművészet) és egy tudományágban (designkultúra) folytatja tevékenységét, a négy ág koherenciájára és interdiszciplináris együttműködésére alapozva.
A doktori képzés a harmadik oktatási ciklus az egyetemben. Ez azért is fontos, mert nem lehet egyetemi minősítése egy felsőoktatási intézménynek, ha nincs doktori iskolája. Az elkötelezett felsőoktatásban részt vevő oktató, aki státuszba kerül és akadémiai karriert akar befutni, annak kritériuma a doktori iskolához való tartozás. Ám ha valaki nem akar az egyetemi életbe kapcsolódni, az sem hátrány, ugyanis a fokozatnak egyre komolyabb rangja van a művészeti területeken is.
A doktori iskola a teljes akadémiai humánerőt gondozza, kutatóként és témavezetőként tart vele kapcsolatot, és olyan szakmai közösségként kezeli őket, akik egyébként megalapozzák mind az egyetem HR stratégiáját, mind pedig a szakmai stratégiáját, mert a kutatásokból születnek új tartalmak az egyetemen
– ennél a pontnál válik érthetővé a mester és tanítvány szoros együttműködésének az egyetemre gyakorolt hatása is.
Azt is megtudtuk, hogy az anyagkutatás aktuális trendnek számít a doktori iskolában, ám a választott témákat a kreatívipari piac is befolyásolja.
Grafikus kutatót találni nem könnyű. A hallgatóink mesterképzésre is ritkán jönnek, mert már alapképzésnél elviszi őket a piac.
Harmati Hedvig szerint egy elkötelezett oktatónak felelőssége a karriergondozás is. Mint mondja:
Amennyiben van olyan kimagasló hallgatói teljesítmény az MA eredményeként, ami a doktori iskolában kaphat esélyt egy sikeres felvételivel, és ehhez egyéni, szakmai és kutatói ambíció is társul, akkor annak a karrierrútnak lehet folytatása a Doktori Iskola. A doktoranduszok kutatásainak tartalmai köszönnek vissza az Akadémián, mint például a nemrég indult angol nyelvű mesterszakunk, az Interaction Design. Ez a működés tehát organikusan generálja azokat a tartalmi újításokat, amit egyébként a világ indukál.
Ez a biológiai organizmushoz hasonló működés pedig úgy lehetséges, hogy az ebben a közegben létező szereplők elkötelezettek, aktívak és felismerik a lehetőségeiket. Ebben a folyamatban a doktori iskola komoly ösztönző erő, immár 25 éve.
A kiállítás 2023. május 10. és 26. között látogatható a MOME Groundban, mindennap 10 és 18 óra között.
(A cikk a MOME-val való együttműködésben készült. Amennyiben személyi jövedelemadójuk egy százalékával támogatnák a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem munkáját, azt is megtehetik.)
(Borítókép: Lakos Máté / MOME)