Ha a vezetők temetkezési szokásairól beszélünk, akkor aligha lehet elképzelni grandiózusabbat az egyiptomi fáraók piramiskultúrájánál. Ettől függetlenül más nemzetek is próbálkoztak megugrani a lécet, Kínában pedig szintén sikerült különleges ötlettel előállni.

Míg a fáraók a gránittömbökben hittek, addig az első kínai császár, Csin Si Huang-ti inkább az agyagban és haderőben bízott. Ennek különleges metszetéből alakult ki az a közel 8000 katonát tartalmazó agyaghadsereg, amely a kínai kultúra egyik ikonikus elemévé vált.

A nemzet neves történetírója, Sze-ma Csien szerint a császárt palotában, egy egész várossal együtt, tornyokkal és hivatalokkal övezve temették el. Sírhelyét higanyfolyók és tavak fogták közre. A kutatások a talaj magas higanytartalmát valóban igazolták, valamint bemértek a föld alatt egy nagyjából harminc méter magas építményt – amit ez idáig sem tudtak feltárni –, de a történetíró a seregről nem tett említést.

Évezredek maradványai

Az emberek emlékeiben a terrakottakatonák szürkésbarna, agyagszínű szobrokként jelennek meg, eredetileg azonban színpompás festésük volt. Az élénk színek az idő, majd a feltárást követően az oxigén hatására ma már csak nyomokban figyelhetők meg a szobrokon

– fejtette ki Hamar Edina restaurátor az MTI beszámolója szerint.

A Krisztus előtt 200 körül született sereget mondhatni futószalaghoz hasonlóan gyártották le a munkások. Az üreges törzset, a lábakat és karokat sablonokba préselve készítették el. Külön érdekesség, hogy a fejeket egyedi módon készítették, nincs két katona, akinek egyforma arcot mintáztak volna a szobrászok.

Az üreges szobrok 160-180 centiméter magasak, tömegük 120-180 kilogramm. Az alakok ruházata és festése a figurák a társadalomban, illetve hadseregben betöltött helyét jelezte. A festéshez ásványokból, állati vagy növényi alapanyagokból előállított pigmenteket használtak. De az ókori Kínában készült az első mesterséges pigment is, kén és higanyvegyület felhasználásával, hevítéssel lila festéket állítottak elő

– mesélte Hamar Edina.

A szegedi kiállításra ötven, az eredeti szobrokról mintázott replikát hoztak el a szervezők. Ezek közül egy, amely az előtérben fogadja a vendégeket, korabeli festést és lakkozást is kap.

A szobrokat Kínában készítették, a Senhszi tartományban bányászott agyagból születtek. Méretükben és minden részletükben megegyeznek a sírt őrző alakokkal.

A Kultúrpalota egyik földszinti kiállítóterében több mint harminc, alakzatban álló agyagkatonát láthatnak a vendégek. Ezt az egyik szomszédos teremben a császári sírhely megtalálását, feltárását és a szobrok típusait bemutató kiállítás egészíti ki.

A Múzeumok éjszakáján tovább bővül a tárlat. Mintegy 130 régészeti leletet – jáde-, illetve lakkozott fatárgyat, kerámiát – láthat majd a közönség a Han-dinasztia korából, melyek a Sanghaji Múzeumból érkeznek Szegedre.