A debreceni MODEM belépett a hazai muzeális intézményi hálóba; galéria helyett immár közérdekű muzeális gyűjteménnyé vált – tájékoztatta az Indexet Vizi Katalin ügyvezető igazgató.
A 2006-ban alapított MODEM fő feladata a legfrissebb modern és kortárs művészeti tendenciák és eredmények bemutatása. Az intézmény az elmúlt 16-17 évben rengeteg kiállításnak és programnak adott helyett.
Az előző ügyvezetők munkája is abba az irányba terelte a MODEM életét és alakulását, hogy az ország egyik legnagyobb presztízsű kiállítótere legyen – mondta az Indexnek Vizi Katalin, a MODEM ügyvezető igazgatója.
„A tulajdonossal, Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatával elérkezettnek láttuk az időt, hogy a MODEM belépjen a hazai muzeális intézményi hálóba. A folyamatot tavaly szeptemberben indítottuk el a Kulturális Osztály és dr. Puskás István kultúráért felelős alpolgármester úr kezdeményezésére, a működési engedélyünk pedig áprilisban érkezett meg, mely szerint a MODEM továbbra is városi fenntartású, de galéria helyett immár muzeális intézménnyé vált.”
A MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ új besorolása: közérdekű muzeális gyűjtemény.
Az intézmény a 2006-os indulásakor még nem feltétlenül akart gyűjteményt építeni, de ahogy teltek az évek, a MODEM által szervezett Debreceni Nemzetközi Művésztelepnek köszönhetően elindult egy gyűjteményezési folyamat – mesélte Vizi Katalin.
A közérdekű muzeális gyűjteményi státusz még nem azt jelenti, hogy a MODEM múzeum lett. A nevünkben hivatalosan még nem lehet benne a múzeum szó, de azzal, hogy a gyűjteményük közgyűjteménnyé vált, egy jelentős lépéssel közelebb kerültünk célunkhoz. A közgyűjteményi státusz azért is fontos, mert erősödik az intézmény közjót, közkultúrát szolgáló funkciója azáltal, hogy a jövő számára megőrzi és tudományosan feldolgozza azokat a produktumokat, amelyek egykor majd a múlt lenyomatai lesznek
– fogalmazott Vizi Katalin, aki szerint a mostani lépés azért számít fontos presztízsnövekedésnek, mert így a MODEM belépett a magyar képzőművészeti kánont építő intézmények közé.
Elmondta, hogy tavaly egy műtárgyvédelmi szempontból is szigorúan vett műtárgyraktár került kialakításra, amit jelentősen kibővítettek, páramérő berendezéssel láttak el, és szakszerűen berendezték. Az új besorolás miatt a kiírt követelmények értelmében muzeológusra szükségük lett, de csapaton belül rendelkezésre állt a megfelelő végzettségű szakember.
Arra a kérdésre, hogy mennyire számít látogatószámbeli növekedésre az új besorolás miatt, azt mondta, nem hiszi, hogy ez ennek a függvénye lesz. Egyrészt azért, mert ha csak magából indul ki, egy kiállítást nem azért néz meg, mert az múzeumban vagy galériában van megrendezve.
Szerintem egy művész számára fontosabb lehet, hogy a műtárgya – mostantól – közgyűjteményben kap helyet
– fogalmazott. Hozzátette, hogy a múzeummá válás folyamatában következő feladat egy könyvtár kialakítása lesz.
A mostani státusznál nem előírás a kutatócsoport létrehozása, de az ügyvezető igazgató fontosnak tartja ennek megteremtését. Ezt egyelőre házon belül oldják meg. „A kurátoraink egyes projekteken akár 2-3 évig is dolgoznak, amely kutatási feladatokat is igényel, szóval a MODEM életéből jelenleg a kutatómunka sem hiányzik. De igyekszünk a falainkon túlnyúlva is hangsúlyt helyezni a kutatásra, így tavaly augusztusban Debrecen művészettörténeti hagyományainak felkutatására kutatói pályázatot írtunk ki a Méliusz Juhász Péter Könyvtár együttműködésével.”
Mint azt megírtuk, a Kulturális és Innovációs Minisztérium által felkért bizottság 2023. április 8-án meghallgatta azokat a jelölteket, akik a Ludwig Múzeum igazgatói posztjára pályáztak. A posztra Fabényin kívül Gulyás Gábor kurátor, a Műcsarnok korábbi igazgatója adta be a pályázatát.
Gulyás Gábor bejelentését követően az Indexnek azt mondta, hogy Magyarországon jelenleg nincs olyan, kortárs művészettel foglalkozó közintézmény, amely nemzetközi szinten is sikeres. Ha ő lesz az igazgató, azt ígérte, a Ludwig egy ilyen kiállítóhely lehet. „Most nem igazán van olyan kiállítóhely, ami ebből a szempontból sikeres. Egyrészt nincs komoly látogatószám. Bécsben senkinek nem jut eszébe, hogy átjöjjön Budapestre egy kiállítás miatt. Miközben ez fordítva így van. De nemcsak a Ludwignak nincs ilyen vonzereje, hanem a magyar közintézményeknek sem, amelyek a kortárs művészettel foglalkoznak.”
Vizi Katalin egyetértett Gulyás Gábor állításával.
A nyugatabbra található, hatalmas költségvetésű megatárlatok vonzásával nehéz vitatkozni. Az is igaz, hogy Budapesthez sokkal közelebb van Bécs, mint Bécshez Budapest. De ez nemcsak a művészetkedvelő közönség számára van így, hanem egyébként is. Ahogy a debreceniek is szokták ezt emlegetni: Debrecenből közelebb van Pest, mint Pestről Debrecen. Tehát ez országon belül is így értékelhető. De bízom benne, hogy ezen fogunk tudni változtatni
– fogalmazott.
A MODEM művészeti vezetőjével, Süli-Zakar Szabolccsal és a kurátori csapattal fontos feladatnak tekintik, hogy a MODEM külföldi kapcsolatait megerősítsék és kiszélesítsék, ennek a törekvésnek aktualitása a szófiai Arsenal Múzeumban Tasnádi József kiállítása, amelyet a szófiai Liszt Intézet remek csapatával közösen szerveztek a művész tavalyi MODEM-beli életmű-kiállításának következő állomásaként.
(Borítókép: D r. Puskás István debrecen alpolgármestere és Vizi Katalin. Fotó: MODEM)