A Terror Háza Múzeum podcast első adásában a Magyar Rádió második világháború utáni állapotát mutatták be. A Korrajz – A diktatúrák hétköznapjai című új műsorban Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum vezető történésze Sávoly Tamás történész-muzeológussal, a Postamúzeum munkatársával beszélgetett.
A helyzet nem volt egyszerű, hiszen az adótornyok jelentős részét a háború alatt felrobbantották, míg a Magyar Rádió eszközállományát részben a németek, részben pedig a szovjetek rabolták el. Így lényegében a nulláról kellett elindítani a Magyar Rádió működését – vélekedett Sávoly Tamás történész-muzeológus.
Hozzátette: a rádió első háború utáni elnöke a kisgazdapárti, de titokban kommunista párttagsággal rendelkező – azaz kriptokommunista – Ortutay Gyula lett. Személye mind a szovjetek, mind a magyar kommunisták számára garancia volt arra, hogy a rádió jó kezekbe került – áll a sajtóközleményben.
1945-öt követően a kommunista térnyerés még nem volt látványos a rádióban, de a háttérben már érezhető volt a változás. Ez tetten érhető volt a műsorpolitikában is. A beszélgetéskor két konkrét példa is kiemelésre került.
Egyrészt a hadifoglyok neveit nem lehetett beolvasni, mivel jelentős részük szovjet hadifogságban szenvedett, ez pedig tabutémának számított, hiszen a szovjeteket mint „felszabadítókat” kellett bemutatni minden érintett műsorban. A másik kiemelt eset Bárdossy László volt miniszterelnök népbírósági pere volt, amelyet Rákosi utasítására élőben közvetítettek, azonban Bárdossy bátor kiállása miatt a közvetítést megszakították
– mondta Sávoly Tamás.
1948-ra véget ért az átmeneti időszak a Magyar Rádió történetében. A korszakot vezetőváltások, valamint a műsorpolitika átalakítása jellemezte. Az új műsorok már nyíltan a kommunista propaganda részét képezték – állította Sávoly.
Hozzátette: a fő műsorkínálatot munkaverseny-híradók, koncepciós perek és a pártvezetők beszédeinek közvetítései képezték, míg például a keresztény ünnepi műsorokat – karácsony, húsvét – törölték.
AZ 1950-ES ÉVEKBEN A LEGHALLGATOTTABB MŰSOROK A SPORTKÖZVETÍTÉSEK VOLTAK.AZ ARANYCSAPAT EGY-EGY MÉRKŐZÉSÉT AZ EGÉSZ ORSZÁG A RÁDIÓKÉSZÜLÉKEK ELŐTT SZURKOLTA VÉGIG.
Így szinte szimbolikus, hogy az 1954-es vb-döntő – ahol az Aranycsapat ezüstérmes lett – után az emberek a Magyar Rádió épülete elé vonultak. A „focialista forradalom” keretében a tüntetők betörték a rádió kapuját. Még aznap több mint kétszáz embert letartóztattak. Ezután szigorították meg az épület védelmét. Az épület őrzését az ÁVH látta el.
1956. október 23-án a forradalom és szabadságharc egyik központi helyszíne a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai épülete volt. Budapesten itt dördült el az első sortűz, amely fegyveres felkeléssé alakította az addig békés tüntetést. Szimbolikus volt a helyszín, hiszen a rádió a háború óta eltelt évtizedben a kommunisták egyik legfontosabb propagandaeszköze volt, s ezzel valamennyi magyar ember tisztában volt – mondta Sávoly Tamás.