Válságok korát éljük, ez a kultúra egészét érinti, az irodalmat és a könyvpiacot is. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete is ellenszélben evez, próbál nem elmerülni, miután a létfenntartást biztosító állami pénzcsapokat előlük elzárták. Ennek fényében még nagyobb dolog, hogy a közel egy évszázada zajló Ünnepi Könyvhetet idén is megrendezik, 2023. június 8. és 11. között 94. alkalommal.
Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének (MKKE) elnöke szerint a gazdasági lehetőségek észszerűtlenül beszűkültek, a valósággal egyenesen szembemennek az elmúlt hónapokban. Mégsem csügged, mert azt tapasztalja: teher alatt nő a pálma.
Tudja jól, hogy az embereknek kevesebb pénzük van, így könyvre is kevesebbet tudnak költeni. Ez az, ami a fogyasztókat illeti, a könyvszakmát pedig papírhiány, égbe szökő energia- és nyomdaárak sújtják.
Minden amellett szól, hogy a könyvpiac bezuhanjon. Tartok tőle, hogy idővel bekövetkezhet, de most még a tartalékainkat éljük fel. És azt látom, hogy mindenki életjelet akar adni, tehát a kultúra létezik, a könyv létezik, az Ünnepi Könyvhetet pedig gyakorlatilag támogatás nélkül csináljuk meg. Most csupán egy darab jelentős támogatót sikerült találnunk: a 94. Ünnepi Könyvhétre és Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra a MOL–Új Európáért Alapítványától pályázati úton összesen 25 millió forintot kaptunk. Ez nem számít nagy összegnek, de nagy segítség volt, és arra elég, hogy a teljes tartalékainkat – amely az elmúlt évek alatt gyűlt össze – ne éljük fel teljesen
– fogalmazott az Indexnek az MKKE elnöke.
Gál Katalin azt is hozzátette, hogy a tagdíjhoz például öt évig nem nyúltak, magukon így segítettek – a kiadókon meg úgy, hogy a tavalyi rendezvényen még a 2019-es árak szerint foglalták a helyeket, miközben az energiaszámlák és bérleti díjak már akkor is jelentősen megemelkedtek. Mindezt akkor a tartalékaikból fedezték.
Az MKKE egyébként május közepén kapta meg a MOL–Új Európa Alapítvány támogatását, amely Gál Katalin szerint a lélegzethez jutást is jelentette. Ennek köszönhetően olyan kiállítókat tudtak elhívni, akik számára békeidőben is megterhelő a helypénz kifizetése. Részben miattuk kell kiegészítő forrásokat keresniük. De ezt nem bánják, mert tudják, hogy egy csónakban eveznek.
Ahogy nézem az Ünnepi Könyvhét több mint hatszázas listáját, szembeötlő, hogy szinte minden jelentős írónak megjelenik most könyve. Senki nem hagyja ki ezt a lehetőséget. Ez egy szorongás feloldása is lehet.
Az MKKE a Szerencsejáték Zrt.-nek és a nagyobb bankoknak is írt, ám mindenhonnan nemleges válasz érkezett. „Nincs pénz” – vagyis a kultúrára egyikük sem költ. Legalábbis így nem.
Várakozom és szorongok, hogy minden klappoljon
– mondta Gál Katalin, majd így fogalmazott: „Kis létszámmal dolgozunk. Hihetetlen, hogy ennyiből és ilyen büdzséből egy országos, többnapos rendezvényt tudunk kihozni. Mindezt úgy, hogy a rendezvény súlya és rangja is megmarad. Nem gondolom, hogy ez jó, és valószínűleg a kultúra más szereplői is éheznek, szomjaznak. A könyvesek is, mégis itt vannak, valahogyan mégis összeguberálják azt, ami van. Fillérekből élünk. Az olvasó magyarok elé mégis vitathatatlan értéket teszünk. Ez még a mindenkori hatalom számára is érték.”
Érték, valóban, és milyen jó, hogy még mindig van. És mi van? Nem kevesebb mint 170 kiállító kínálja majd a könyveit a mintegy 150 könyves pavilonban.
A szervezők a négy nap alatt közel 1000 dedikálásra számítanak, miután a magyar irodalom szinte teljes spektruma jelen lesz.
2023. június 8-án, 16 órakor ünnepélyes megnyitóval kezdődik a 94. Ünnepi Könyvhét központi rendezvénysorozat a Vörösmarty téren és a Duna-korzón.
A díszegyenruhába öltözött Tűzoltózenekar zenés bevonulása után Gál Katalin, az MKKE elnöke köszönti a látogatókat a Vörösmarty téri színpadon. Ezután Margócsy István József Attila-díjas irodalomtörténész nyitja meg a Könyvhetet, majd Karácsony Gergely főpolgármester a Budapest 150 – Könyvfőváros program alkalmából mond ünnepi beszédet. Ezután kerül sor a Szép Magyar Könyv 2022 verseny ünnepélyes díjkiosztására.
A kiállítók teljes listáját és a térképet itt találják meg.
A Szép Magyar Könyv 2022 pályázatán hatvanhat kiadó vett részt. Orosz Márton művészettörténész, a Vasarely Múzeum igazgatója, a zsűri elnöke sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy a díjak odaítéléséről ezúttal is az MKKE által felkért szakmai zsűri döntött.
Könyvsorozat kategóriában a Manó Könyvek Új Kedvencek sorozata, szépirodalom kategóriában a Tea Kiadó Mysterium dell' arték s egy fekete daljáték című kötete győzött. Gyermek- és ifjúsági könyvek kategóriában a Kerek élet fája című kötet (Lampion Könyvek), míg az ismeretterjesztő művek között a Városháza Kiadó Nagykörút című kiadványa kapta a díjat. Művészeti könyvek kategóriában az Equibrilyum Kiadó nyert LUGO Graffiti. Read the Signs című albumával, míg a Szépművészeti Múzeum Hantai, Klee és más absztrakciók című katalógusáért kapott különdíjat.
Novák Katalin köztársasági elnök különdíját a Tortoma Kiadó Ferencesek főztje – Szakácskönyv Csíksomlyóról az 1690-es évekből című kiadványa,
Orbán Viktor miniszterelnök különdíját a Méry Ratio Kiadó és a Pro Minoritate Alapítvány Matl Péterről szóló albuma kapta.
A főpolgármester különdíjával a HVG Könyvek Frida és Gubanc Budapesten című ifjúsági könyvét, a Magyar Tudományos Akadémia különdíjával a Bellibro Kiadó Tabán – fényképek, történetek című albumát, míg a Magyar Művészeti Akadémia különdíjával a HAP Tervezőiroda Kft. A rózsaszín Zsolnay című kiadványát ismerték el.
A legfrissebb könyvek közül Károlyi Csaba, az Élet és Irodalom főszerkesztő-helyettese szépirodalmat, kortárs szerzőket ajánlott. Mint fogalmazott – általános irodalmi tájékozódás céljából az antológiák közül a Szép verseket, a Körképet és Cserna-Szabó András: Stay Brutal! – 21 metáldal – 21 írás a metálról című könyvét ajánlotta.
Regények közül Vida Gábor: Senkiháza, Krusovszky Dénes: Levelek nélkül és Tompa Andrea: Sokszor nem halunk meg kötetét méltatta.
Azt mondta, Bánhidi Lilla: Sorsod Borsod krimije nagyon jó. A novellák és elbeszélések közül Tóth Krisztina: Ahonnan látni az eget, Mészöly Miklós: Pontos történetek útközben művét említette, míg a verseskötetek közül Markó Béla: Már nem közös, Ágh István: Rekviem, valamint Turi Tímea: Egyszerre egy beszéljen című kötetére hívta fel a figyelmet.
Both Gabi, a Mesecentrum főszerkesztője a mesekönyvek közül Fiala Borcsa: Lepkebábját, Ruff Orsolya: Orczy Mimi – A londoni gyémántrablását, Diana Soto: Kitka Bence Balatonalján méltatta. Ezután kiemelte Viola Szandra: A világfa kilenc ága – Hajnal öröksége, Dániel András: Mindenki mászkál, Kiss Lehel: Meglessük a pandát című művét. Berta Ádám: Szöszmösz, a tündéregér, Agócs Írisz: Vonalból kimenni ér és Fenyvesi Orsolya: Miri mesekönyvére külön felhívta a figyelmet. Majd említést tett Lackfi János: Így él Petőfi!, Kollár Árpád: Szuperhősök a klinikán, László Noémi: Keljfeljancsi és Miklya Luzsányi Mónika: Petőfi, a sztár című kötetéről is.