Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház régi-új főigazgatója interjút adott az InfoRádiónak, amelyben az intézményt érintő változásokról, valamint a hosszúra nyúlt főigazgatói pályázatról is beszélt. Elmondása szerint nagyon sajnálja, hogy elkeseredettek azok, akik nem kerültek ki győztesen a pályázatból, de ennek nem így kellett volna történnie.
A pályázatról beszélve Ókovács Szilveszter elmondta, hogy zeneileg új fejezet kezdődik az Operaház életében, és a fiataloknak nagyobb teret adó zenei berendezkedés következik, szeretnék révbe juttatni a balettképzést, és az elért pozíciók megőrzését is bátor feladatnak nevezte.
Hatalmas kihívás, hogy a kollégáink fizetését legalább szinten tudjuk tartani, és egy csomó művészeti tervünk is van
– mondta a főigazgató az InfoRádió Aréna című műsorában.
Az Operaházat érintő személyi változásokról azt mondta, hogy szerinte nagyon sok minden kavarodik a fejekben, és pontosan érzik annak a visszarúgását, hogy egy operaszakmai kérdés kezeletlenül került ki a nyilvánosság elé. Mint mondta, a három történet három kontinens.
Elmondása szerint Kesselyák Gergely ügye operaházi alkalmazotti kérdés, és már az utódja is megvan, de erről részleteket még nem árult el. Rost Andrea esetében az nem lehet távozás, ha valaki nem akar aláírni egy szerződést – tette hozzá.
Ókovács Szilveszter úgy fogalmazott, hogy nyilván elkeseredettek azok, akik nem kerültek ki győztesen a pályázatból, de ennek nem így kellett volna történnie. Sajnálja, de többször is elmondta, hogy ő úgy véli, egy operaház élére való kinevezésnek már évekkel korábban kellene elkezdődnie.
Elmondása szerint új szerződést is ajánlottak Kesselyák Gergelynek, aki egy hét gondolkodási időt kapott. Hozzátette, hogy idén vendégkarmester lesz, és a Nabucco című opera rendezését is vállalta.
Nálunk az a szokás, hogy egy-egy előadási sorozatra szerződtetjük a karmestereket
– fogalmazott a főigazgató.
Rost Andrea felmondásával kapcsolatban arról beszélt, hogy mielőtt meghirdetik a következő szezont, az énekeseket felkérik, és ha a művészek ezt visszaigazolják, akkor kezdik el megkötni a szerződéseket. Ilyenkor még nem bűn visszalépni.
Elmondása szerint nyilván fájdalmas, hogy Rost Andrea felmondott, mivel nem változtak meg a feltételek, és most mégis másképp döntött a művésznő. Ebben szerinte szerepet játszott a hosszúra nyúlt pályázati tortúra, de mint mondta, erről ő nem tehet.
A Kossuth-díjas ifj. Harangozó Gyula esetéről azt mondta: ha lemond a Harangozó Gyula-díj bizottságának elnöki tisztségéről és tagságáról, és ezt összefüggésbe hozza a főigazgatói pályázat döntésének semmibevételével, ez az ő szíve joga, szerinte ehhez neki semmi köze.
Harangozó Gyula történetének még az is a hátterében állhat – vélekedett a főigazgató –, hogy a karmester Kesselyák Gergely balettigazgatónak jelölte őt a csapatában, és a vereség miatt ő is keserű szájízt érezhetett.
Továbbá etikailag problémásnak nevezte, hogy ifj. Harangozó Gyula a tagja volt az őszi fordulóban a véleményezőbizottságnak, hogy aztán pályázóként szerepeljen később.
Ókovács Szilveszter az interjúban arról is beszélt, hogy a pályázati anyagoknak nem nyilvánosak az elemei, csak a miniszter és a bizottság tudja, mi szerepelt benne.
Szerinte a munkaanyagok azért nem nyilvánosak, mert tíz évad színpadtervét tartalmazzák, de legalább öt év tervét be kell terjeszteni, különben komolytalan lenne az egész. A pályázat arra van, hogy a minisztérium betekintést nyerjen a főigazgató terveibe, de fogalmuk sincs arról, hogy 2028 júliusában mi lesz a helyzet. Ezért sem érdemes a köz elé cibálni a munkaanyagot.
Az embernek a színpadi kulisszákból és az öltözőkből is lehet egy képe arról, hogy milyen az intézmény vezetése, de az nem fog egyezni a valósággal. Alapot adhat, de túl kevés az információ, a részleteket nem fogja megmutatni
– fogalmazott a főigazgató. Hozzátette: problémásnak érzi, hogy valaki jogi vagy közgazdasági diplomával beállít az Operaházba, és akkor kezdi el felmérni, hogy mihez kezdjen.
A költségvetésről Ókovács Szilveszter elmondta, hogy az opera nagy emberigényű műfaj, nagyon sok dolgozója kell legyen, amibe a zenekarok, az énekkarok, de még a varrónők és a raktárosok is beletartoznak.
Azzal kapcsolatban, hogy az Operaház főigazgatójának lenni azt jelenti, hogy az állam bizalmasává válik, azt mondta, a múltra visszatekintve azt lehet látni, hogy a parlamentben mindig is téma volt az operaház ügye. Ez egy kultúrpolitikai pozíció – tette hozzá.
Ókovács Szilveszter büszke arra, hogy az Operaháznak a saját bevételi célja ötmilliárd forint, és ha ezt el tudják érni, vagy meg is tudják netán haladni, akkor lesz pénz bérfejlesztésre.
Mint arról beszámoltunk, Ókovács Szilveszter főigazgató azonnali hatállyal elbocsátotta operaházi állásából Kesselyák Gergely első karmestert, aki – tíz másik jelölttel együtt – elindult a Kulturális és Innovációs Minisztérium által kiírt főigazgatói pályázaton.
Bár információink szerint a szakmai bizottság egyhangú szavazással őt javasolta az Operaház élére, a tárcavezető végül Ókovács Szilvesztert hagyta meg a pozíciójában.
A bejelentést követően Ókovács Szilveszter az Index Kibeszélő extra című műsorának vendége volt, ahol a többi pályázóra vonatkozó kérdésünkre ezt mondta: „Mindenkivel lesz közös munka, nincs senki kitiltva az Operaházból”.
Június 9-én pénteken azonban Rost Andrea opera-énekesnő a Facebookon közölte, hogy a Magyar Állami Operaház által a 2023/2024-es színházi szezonra ajánlott szerződését nem írja alá. Ahogy korábban megírtuk, Rost Andrea is elindult a Magyar Állami Operaház főigazgatói székéért.
A bejelentését stílusosan az Aria Hotelben tartotta egy szűk körű háttérbeszélgetésen, amelyen csapatával közösen ismertette a főigazgatói pályázatában foglalt elképzeléseket. A Magyar Állami Operaház élén sztárokat épített volna, és újra visszahozta volna a társulati formát, mert ez kell ahhoz, hogy mindenki a tudása legjavát nyújtsa.
Rost Andrea bejelentése után a Kulturális és Innovációs Minisztérium miniszteri irodáiból eljutott az Index szerkesztőségébe egy levél, amelyben a ma élő egyik legnagyobb balettművész, a Kossuth-díjas ifj. Harangozó Gyula koreográfus, balettmester, a Magyar Állami Operaház Örökös Tagja és Mesterművésze benyújtja Csák János kulturális és innovációs miniszterhez a lemondását.
Mint írta, döntésében csak megerősítette az, ami Kesselyák Gergellyel történt.