Egészen különleges produkcióra került sor a budapesti Nemzeti Színházban, a MITEM keretében: egyrészt magyar nyelven, színpadon szólalt az a spirituális tanítás, amit Az angyal válaszol című könyvben írt le Mallász Gitta, másrészt magyar színpadon lépett fel Juliette Binoche, a franciák Oscar-díjas szupersztárja, akinek nagyon sokat jelent ez a könyv, és erről a felolvasószínházi előadás után a közönségnek is beszélt.
Négy fiatal magyar művész, Hanna, Gitta, Lili és József a második világháború embertelensége közepette Budaligeten húzta meg magát. 1943 júniusától 1944 novemberéig az igazságra szomjazva keresték az élet értelmét, a maguk helyét a világban. Így tettek fel kérdéseket és kaptak válaszokat – elmondásuk szerint – az angyaltól, amit aztán Gitta és Lili jegyzett le. A fiatalok közül hárman, Hanna, Lili és József zsidó származásúak voltak, őket később deportálták, és nem élték túl a holokausztot. Az egyedüli túlélő, Gitta 1960-ban Franciaországba emigrált, ahol a tanításokat lefordította franciára. Így született meg Az angyal válaszol című könyv, amely ma már magyarul is olvasható, és több mint húsz nyelvre fordították le a világon.
Juliette Binoche francia színésznőnek elég volt kijönni a Nemzeti Színház színpadára, a közönség hatalmas tapssal és lelkesedéssel fogadta. Binoche hosszú évek óta a könyv rajongója, 35 éve cipeli magával, és most boldog, hogy a tanítások magyar nyelven hangozhattak el ott, ahonnan elindultak.
Ennek a könyvnek az ereje támogat mindabban, amit teszek, motivál, másként látom önmagam, táplál, igazságot és valódiságot vár el tőlem a kicsi és nagy dolgokban egyaránt
– nyilatkozta korábban. – „Ezernyi kétséggel áraszthat el, vagy orkánerejű szélként söpri el a régi félelmeket és a készen kapott elgondolásokat. Az angyal segít megfordítani, másként látni és megélni a dolgokat.”
A könyv a Párizsban élő Kardos Gyöngyin keresztül jutott el hozzá, aki ismerte a könyvet jegyző Mallász Gittát is, és már régi vágyuk volt, hogy ezek a tanítások magyar nyelven hangozhassanak el magyar színpadon. Erre most, a MITEM keretében nyílt lehetőség, megszületett a Fény-anyag című előadás, amelyen Juliette Binoche mellett Szűcs Nelli, Varga Zsuzsa és Trill Zsolt olvasta föl, mondta el az angyallal folytatott beszélgetéseket. A hangtálas effekteket Juliette Binoche lánya, Hana szolgáltatta a színpad széléről.
Egy olvasószínházi produkció azért különleges, mert a színészek csupán a hangjukkal, annak erősségével vagy elhalkításával, a hangszínükkel, a szünetekkel, a megszólalások ritmusával, illetve minimális gesztikulációval vagy mimikával tudnak játszani. Ezt a négy fiatalt életre keltő négy művész olyan finoman és szuggesztíven tette, hogy kirajzolódott mindegyikük – félénkebb vagy éppen határozott – karaktere, és a saját személyiségükön átszűrve úgy tudták visszaadni és értelmezni a szöveget, hogy az sokat hozzátett a puszta olvasás élményéhez.
Juliette Binoche franciául elhangzott szavait kivetítették magyarul, a magyar művészek pedig közvetíteni tudták – a lágyabb, dallamosabb franciához képest „pattogósabb” – magyar nyelv sajátosságait is.
De ki is volt Mallász Gitta (1907–1992), akinek a hangját az előadást követő beszélgetés végén néhány mondat erejéig be is játszották? Ljubljanában született osztrák–magyar családban. A trianoni békeszerződés után édesapját Magyarországra helyezték, a család Budapestre költözött. Gitta tizennégy évesen kezdett magyarul tanulni. A budapesti Iparművészeti Iskolában ismerkedett meg Dallos Hannával, s mivel úszóbajnok volt, a margitszigeti Sportuszodában Strausz Lilivel, aki mozgásterápiát tanított. Hanna férje volt Kreutzer József grafikus. A második világháború kitörése után Hanna és József Budaligeten bérelt egy kis parasztházat, Gitta és Lili itt csatlakozott hozzájuk. Tevékenységüket a minimálisra csökkentették, hogy a lényegre figyelhessenek.
Itt zajlott aztán a tizenhét hónapon át tartó tanítássorozat, „az angyal válaszol”. A zsidóüldözést három fiatal nem élte túl, Gittánál maradtak a feljegyzések. 1960-ban Franciaországba emigrált, és hozzálátott, hogy a 88 beszélgetést (dialógust) franciára fordítsa, a könyvet 1976-ban adták ki Párbeszéd az angyallal címmel. Gitta később az életét a dialógusok magyarázatának szentelte: konferenciákon és „magyarázó” könyvein keresztül próbált fellépni a félreértések és félremagyarázások ellen – ezek a magyarázó kötetek is elérhetők már magyarul. Gitta 1992. május 25-én halt meg. Hamvait a Rhône folyóba szórták, akárcsak barátainak, neki sincsen sírja.
„Mikor úgy tűnik, hogy minden összeomlik, talán valami egészen új van születőben. Rajtunk múlik létrejötte. Megújulás csakis belülről indulhat” – olvasható Az angyal válaszol című könyv leírásában. A négy fiatal váratlanul fénnyel telített erő jelenlétét érezte, amely fokról fokra új távlatokat nyitott előttük. „A könyv minden szava erőt és reményt ad. Felelősségünkre, emberi méltóságunkra és szabadságunkra ébreszt. Elűzi a félelmet, biztat, megújít, a lehet és a szabad felé küld. Felegyenesít.”
A beszélgetések legfontosabb üzenete a Nemzeti Színházban, az előadás utáni közönségtalálkozón több mint húsz nyelven hangzott el felvételről: „Égjetek, éljetek! Fénnyel teljetek! Ébredjetek, keljetek fel! Fényetek kell! Lényetek ég!” Kicsit olyan ezeknek az ismétlődő szavaknak a hatása, mint egy ősi, ráolvasó rigmusnak, gyógyító erejű, a sejtjeinkig hatoló szövegnek.
A tanításokat a ma embere útikalauzként is olvashatja. Ahogy a beszélgetésen Trill Zsolt elmondta: az olvasószekrényükön van a könyv, amit rendszeresen forgatnak, így hat rájuk, működik bennük. Szavait Szűcs Nelli is megerősítette, aki az életben is a felesége. „A könyv elolvasása után arra jöttem rá, hogy fel kell ébrednie az emberiségnek, mert alvajárók vagyunk, süketek és vakok. Nyitottnak kell lennünk, hogy a Végtelenből kapott jeleket felismerjük, és annak mutatása alapján akarjunk elsősorban önmagunkban változásokat, ezáltal hatva a körülöttünk lévő világra” – mondta korábban Szűcs Nelli.
A közönségtalálkozó az előadáshoz illő magas érzelmi hőfokon zajlott, ami egyrészt a szövegnek, másrészt Juliette Binoche jelenlétének szólt, rajongók szólaltak fel egyik és másik oldalról is. Amikor a színésznőt megkérdezték, mi számára a könyv legfontosabb üzenete, azt mondta: „Aimer, aider, croire, faire.” Szeretni, adni, hinni, cselekedni. A színpadon gyertya égett annak a három fiatalnak az emlékére, akik az életüket adták ezekért a tanításokért.
Mallász Gitta, aki – mint mondta – nem szerzője, csak írnoka a könyvnek, ezt a „használati utasítást” adta az angyali párbeszédhez: „Ez a könyv egy dokumentum. Hű leírása annak, amit négy barát az 1943–44-es években Magyarországon átélt. Az olvasó fogadja el, ahogy van, vagy tegye félre.”