Zsigmond Dezső gyöngyösi születésű, Balázs Béla-díjas filmrendező, a Magyar Művészeti Akadémia Film- és Fotóművészeti Tagozatának rendes tagja. Alkotásai több mint negyven magyar és nemzetközi díjat nyertek.

Most egy interjúban elárulta, hogy a magyar történelem, a vidék és a határon túli magyarság bemutatása nagyon fontos számára. Megkérdezték azt is, mit gondol a vidék jövőjéről is, amire kissé pesszimista választ adott.

Nem vagyok túl optimista. A svájciak nemcsak a bankjaik meg a lélegzetelállító hegyeik miatt sikeresek, hanem mert összevonták az állattartást és a mezőgazdaságot az idegenforgalommal, családok stabil megélhetését biztosítva. Ez Erdélyben is lehetséges lenne. Szabolcs-Szatmár-Beregben nemkülönben, ahol öt folyó folyik, egy karnyújtásnyira magasodnak a kárpátaljai hegyek

– fogalmazott a Mandinernek adott interjújában.

Zsigmond Dezső  nagy problémának tartja, hogy például nincsenek már tehenek ezeken a területeken, és úgy véli, hogy mindez politikai kurzusokon átívelő folyamat. A problémát az állattartásra vonatkozó „életszerűtlen uniós szabályokban látja, például hogy a disznót nem lehet moslékkal etetni, pedig attól lesz igazán finom a húsa”.

„Jól tartott állatok jó gazdák keze alatt: a falusi embernek tisztességes megélhetés, a városi asztalára normális étel. A nemzetfenntartó erő ma is a faluban, a vidékben van; ezt nem csupán a szlogenek szintjén kellene hangoztatni. És akkor talán megállítható lenne az a folyamat, amit a rendszerváltás után a saját szememmel láttam” – mondta.