Szerda óta tart a 16. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál, amely egyszersmind könyvbemutatóknak is helyet ad. Csütörtökön mutatták be a Kollarik Tamás vezette kollektíva legújabb kiadványát, a Magyar animációs alkotók II.-t. A szerkesztővel folytatott beszélgetésből kiviláglik, hogy csak idő kérdése, mikor rukkol ki a hazai animációs szcéna egy újabb Oscar-díjas alkotással.
A szerdán megkezdődött 16. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál a műfaj ünnepe, habár a magyar animáció ünneplése valójában már a múlt héten a franciaországi Annecyban elkezdődött, ahol különlegesen erős volt a magyar jelenlét, és három magyar alkotást is díjaztak a nemzetközi animációs fesztiválon: Gauder Áron Kojot négy lelke című filmje a zsűri díját kapta, Buda Flóra Anna 27 című animációja a rövidfilmes Kristály-díjat nyerte el, a cseh–szlovák–magyar koprodukcióban létrejött Tomi, Polli és a Ház Szelleme pedig a Contrechamp-program zsűrijének díját érdemelte ki.
Kecskemét az elmúlt fél évszázadban a magyar animáció fellegvárává nőtte ki magát. Erről, a Kecskemétfilm Kft. jelenéről Mikulás Ferenc, a Balázs Béla- és Prima Primissima díjas producer, a Kecskemétfilm Kft. animációs stúdió ügyvezető igazgatója többször is beszélt már az Indexen. Ő alapítóként a kezdetektől jelen van a hírös város animációs világának kiteljesedésében, ahogy azt lapunknak is elmondta a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen tartott mesterkurzusán.
Káel Csaba filmügyi kormánybiztos megnyitóbeszédében rámutatott: nagy változás van a világ animációsfilm-művészetében, mert míg korábban az egész estés animációs filmek szinte kizárólag gyermekek számára készültek, ma már számos felnőtteknek szóló, animációs technikákkal megalkotott film látható. A digitális filmkészítés szélesre tárta a kaput, hiszen könnyen, olcsón lehet megfelelő szoftverekhez jutni, így nagyon sok animációs film készül – új „népművészet” van kialakulóban.
A Nemzeti Filmintézetnek pedig támogatóként nagy szerepe van abban, hogy a kulturális értéket teremtő, a kultúránk fenntarthatóságát biztosító alkotások létrejöttét támogassa, és azt is segítse, hogy ezek a művek minél szélesebb közönséghez eljussanak határokon innen és túl.
Mikulás Kollarik Tamás legújabb könyve, a Magyar animációs alkotók II. című kötet prezentációján is hangsúlyozta, hogy az animációs film mint zsáner már régen kinőtte az „élő szereplős filmek kis testvére” lesajnáló meghatározást.
A Magyar animációs alkotók című kétrészes munka hiánypótló kiadvány. Hogy miért is? Erről a könyv szerkesztőjével beszélgettünk.
„A 2016-ban indult Fundamenta profunda sorozatunkban jelentek meg a filmkészítés jogi, gazdasági hátterét vizsgáló könyvek: az Animációs körkép, a Mozgóképes paragrafusok és A filmes jog – mondta Kollarik Tamás, a MOME docense, Bánffy Miklós-díjas producer, filmrendező. – Utóbbiban részben a magánjogi viszonyokat is bemutattuk; hogyan készül a film, milyen jogi környezetben.”
A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézettel együttműködve rukkoltak ki Kollarikék egy másik, Documenta artis nevű sorozattal, amelynél az volt az elképzelés, hogy kortárs filmalkotókat mutatnak be. Három területtel kezdtek el foglalkozni, a forgatókönyvírókkal, a producerekkel és az animációs alkotókkal. Az utóbbi téma kapcsán a 2019-ben megírt első kötetében olyan óriások szerepeltek, mint Rófusz Ferenc, Ternovszky Béla és Mikulás Ferenc, de már akkor is tudták az interjúkészítők, hogy kevés lesz egy kötet, sokkal több jelentős alakja volt és van a magyar animációsfilm-gyártásnak. Róluk szól, a velük készített interjúkat tartalmazza a most Kecskeméten bemutatott második rész.
„Azt talán nem merném kijelenteni, hogy a magyar animációs film mint zsáner értékben, elismertségben felülmúlja az élő szereplős filmjeinket, de egyetértek Jankovics Marcell megfogalmazásával, amely szerint a magyar film legszínesebb műfaja az animációs mozi. Annak idején, 1977-ben Jankovics Marcell a Küzdőkkel Arany Pálmát nyert, de már 1975-ben Oscarra jelölték a Sisyphusért, fantasztikus sikereket ért el Ternovszky Béla a Macskafogóval és egyéb alkotásaival legendastátuszra emelkedett, és akkor még nem is beszéltünk Rófusz Ferencről, aki az első magyar, itthon az 1981-es Oscar-díjat kiérdemlő filmes lett az 1980-ban készült A léggyel. De, hála istennek, ha már a második kötetről beszélünk, ebben Buda Flóra Anna is szerepel, akinek az életrajzába még lap-, azaz könyvzártakor be tudtam írni, hogy a 76. cannes-i filmfesztivál rövidfilmes programjában elnyerte az Arany Pálma díjat a 27 című alkotásával.”
Ezen a ponton felvetődik a kérdés, hogy van-e olyan magyar animációsfilm-alkotó, aki megismételheti Rófusz Ferenc 1981-es sikerét, és elnyerheti az Oscar-díjat.
„Úgy fogalmaznék, hogy van olyan magyar animációs alkotó, akiben nagyon sok jövendőbeli Oscar-díj van, nem is egy olyan magyar animációs műhelyről tudunk, ahonnan a legszebb sikerek is kikerülhetnek. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem az egyik, ahol egyre izgalmasabb filmek készülnek, de ilyen a Metropolitan Egyetem, és természetesen Kecskemét is a magyar animációsfilm-készítés örök fellegvára marad.”
A második kötetben Buda Flóra Anna mellett olyan zsenik is megszólalnak, mint Szilágyi Varga Zoltán, aki a magyar animáció egyik legnagyobb legendája. Izgalmas interjúk vannak a kötetben Andrasev Nadjával, aki fiatal kora ellenére már számtalan sikert ért el, vagy Kiss Melindával, a Budapesti Metropolitan Egyetem Animáció és Média Design Tanszékének vezetőjével.
A Kollarik vezette szerzői kollektíva immár a negyedik KAFF-on tart könyvbemutatót, úgy időzítik az aktuális megjelenéseket, hogy Kecskeméten legyen a prezentáció. Kecskemét egyike a világ top 10-es animációs fesztiváljainak, ennél alkalmasabb helyszínen nem is tudnák bemutatni ezeket a kiadványokat. Mikulás Ferenc fantasztikus érzékkel, fáradhatatlanul rakja össze évről évre a KAFF programját.
„Szerencsére – fogalmaz Kollarik – a magyar animációnak vannak szektoron kívüli szereplői is. Idősb Matolcsy György, a Pannónia Stúdió néhai főnöke a magyar animáció legnagyobb producere volt, az ő fia, a jegybank elnöke az egyik legjelentősebb, szektoron kívüli mecénásunk, támogatónk, sokat segített a Magyarok Hollywoodban sorozatban, értő módon foglalkozik a témával. Csupó Gáborral együtt volt egy beszélgetésünk Matolcsyval, szembetűnő volt, mennyire mély és összetett ismeretekkel rendelkezik a bankelnök az animáció és általában a kreatívipar működését illetően. Egy kicsit azzal is hízelgek magunknak, hogy a filmes könyveink megírásával Nemeskürty István tanár úr örökségét ápoljuk.”
(Borítókép: Kollarik Tamás. Fotó: Gáll András / Index)