Két új produkciót, a Petőfi Sándorról szóló Lánglelkű című táncszvitet és a Csajkovszkij zenéjére készülő Fekete hattyú című táncjátékot mutatja be a 2023/24-es évadban a Szegedi Kortárs Balett.
Az ősztől látható Lánglelkű zenéjét hazai és nemzetközi mesterkurzusokon, hangversenytermekben és komponistaversenyeken kimagasló eredményeket elért fiatal zeneszerzők, Brandenburg Ádám, Dobri Dániel, Lázár Dániel, Molnár Viktor és Szászi Petra szerezték – áll a Szegedi Kortárs Balett közleményében. A műveket a Szegedi Szimfonikus Zenekar adja elő, melyet Gyüdi Sándor dirigál. Műveikhez öt szabadon választott Petőfi-vers szolgáltat muníciót. A koreográfiát Czár Gergely, Kiss Róbert, Szöllősi Krisztina és Tóth Laura készítik.
A Szegedi Kortárs Balett jövő tavasszal tartja a Fekete hattyú című táncjáték premierjét.
Csajkovszkij A hattyúk tava témájául egy régi orosz népmese történetét választotta, amely kiváló alkalomnak bizonyult arra, hogy valóságos érzelmeket és szenvedélyeket mutathasson meg, hitet tehessen az emberi tisztaság, a jóakarat és bátorság mellett, és a rabságban vergődő hattyúleányok sorsában kifejezhesse korának uralkodó hangulatát: a mélabút.
A zeneszerző maga is küzdött depresszióval, öngyógyításként, terápiás céllal írta ki magából az éteri Fehér és a szenvedélyes Fekete hattyút. Ezt a kettéhasadtságot érzékelteti Odette és Odile alakja, mely szerepeket ugyanarra a balerinára szokás osztani, a Szegedi Kortárs Balett Juronics Tamás rendezte új produkciója esetében pedig egyszerre sokra.
A következő évadban a társulat tovább játssza a Tűz / Bernarda Alba háza, Bolero, Carmen, a Lear, a Concerto est / Concerto, Vadak, A szent, a Diótörő, a Hamupipőke és a Carmina burana című táncjátékait.
A társulat a most zárult évadban 58 előadást játszott, amelyet összesen majdnem 15 ezer néző tekintett meg. Szegeden 26, Budapesten 18, más városokban hét, külföldön pedig szintén hét alkalommal léptek színpadra. Vendégszerepeltek Temesváron, Lettországban Rigában és Ventspilsben, Litvániában Vilniusban és Kaunasban, az Egyesült Államokban pedig New Yorkban.
Két új bemutatót tartottak, 2023. március 10-én a szegedi Kisszínházban a Tűz – ezen belül a Bernarda Alba háza új változata, a Bolero és a Carmen – premierjét láthatta a közönség. Április 28-án pedig a Szegedi Nemzeti Színházban debütált Juronics Tamás legújabb, Shakespeare művéből táncra fogalmazott rendezése: a Lear. Az új előadásokat a Nemzeti Táncszínház is műsorára tűzte.
Juronics Tamás, a Szegedi Kortárs Balett Kossuth-díjas művészeti vezetője a kultura.hu-nak elmondta, a Lear alapvető problémafelvetése sajátságos, a korhoz köthető társadalmi jegyeket hordoz: akár az apa-gyermek, akár az uralkodói, akár a férfi-női viszonyok tekintetében. Az öröklődés szempontjából alapkonfliktus, ha egy férfiembernek három lánya van, és egyetlen fia sincs.
„Nem mindegy, hogy kihez adja a lányait. De miből adódik a rögtön a darab elején kirobbanó feszültség? Ennek keresésében a korhoz köthető motívumokat találunk, ugyanakkor ezeknek a családon belüli megfejtését kell elmesélnünk. Ezért fogom fel inkább családi, mintsem királydrámaként.
Egyrészt abban a korban vagyok, amikor már könnyebben tekintek rá egy idősödő férfira, az ő problémáira, viszonyaira. Fiatalabb koromban nem tudtam volna ilyen könnyen megérteni a gondjait. Másrészt az sem mellékes, hogy legyen egy jó Lear a társulatban.
Juronics szerint „Csetényi Vencel ugyan már „kiöregedett” a szakmából, de több előadásukban is táncol. „Olyan adottságai, színpadi ereje és jelenléte van, aminek révén képes megformálni egy ilyen karaktert. Tehetséges női táncművészeink között akár két szereposztásban is kioszthatók a három lány erős és különös női karakterei.”
A szegedi társulattól Dusana Herakova és Adam Bobák távozik, míg Nyeste Adrienn, Füzesi Csongor és Giordana Marzocchi a 2023/24-es évadban új tagként érkezik.
Bocsi Petra táncművész az egész éves művészi teljesítményéért a társulat Imre Zoltán-díját vehette át, a Lear című táncjátékban nyújtott alakításáért pedig a közönség szavazatai alapján Dömötör-díjat nyert.