A táncművészet újabb legendás alakja tiltakozik a kulturális kormányzat tevékenysége ellen: lemondott a Magyar Táncművészek Szövetsége tiszteletbeli elnökségi tagságáról Novák Ferenc Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas magyar koreográfus, rendező, etnográfus, érdemes művész. A magyar táncművészet doyenje azzal indokolta döntését, hogy nagyszerű társulatokat tettek működésképtelenné, illetve hogy nincs olyan kompetens személy, aki szóba állna velük.
Novák Ferenc Tata levelet juttatott el a Magyar Táncművészek Szövetsége májusban újraválasztott elnökségének és tiszteletbeli elnökségének, amelyben lemond a tiszteletbeli elnökségi tagságáról.
Döntését azzal indokolta, hogy a független társulatok nagy része az úgynevezett többlettámogatásból vagy semmit, vagy elenyészően kis összeget kapott, ez pedig több nemzetközileg is elismert, nagyszerű társulatot tett működésképtelenné, jeles alkotók munkásságát nullázta le.
A kuratórium döntésének szakmai szempontrendszere, ha van ilyen egyáltalán, ismeretlen a magyar táncszakma majdnem egésze előtt
– írja Novák Ferenc Tata.
Az Index birtokába jutott levelében úgy fogalmaz, hogy az elmúlt években a szövetség elnöksége teljesen tehetetlen volt, és minden jel szerint az új elnökség sem fog meghallgatásra találni, mert nincs olyan kompetens személy, aki szóba állna velük.
Az, hogy a függetlenek vagy semmit, vagy megalázó kolduspénzt kaptak, feltehetőleg a végtelenül káros kultúrharc eredménye, írja, de úgy véli: „a mindenkori kulturális kormányzat vagy annak megmondóemberei nem mondhatnak le a független magyar táncszakmáról, akkor sem, ha némely formációt vagy alkotót másképp gondolkodónak bélyegeznek”.
Ebben a helyzetben semmilyen kilátást nem lát arra, hogy erről a kérdésről bárkivel, aki tehetne ez ellen a helyzet ellen, párbeszédet tudna folytatni, szeretett szakmámájáért és a kollégáiért bármit tudna tenni.
A levelet eljuttatta a Magyar Táncművészek Szövetsége vezetőinek, mások mellett Ertl Péternek, Bozsik Yvette-nek, Kiss Jánosnak, Zsurávszky Zoltánnak, Török Jolánnak, Solymosi Tamásnak és Mihályi Gábornak.
Július elején a ma élő egyik legnagyobb balettművész, a Kossuth-díjas ifj. Harangozó Gyula koreográfus, balettmester, a Magyar Állami Operaház Örökös Tagja és Mesterművésze nyújtotta be lemondását Csák János kulturális és innovációs miniszterhez.
Sajnálattal hozta meg a döntést, hogy lemond a Harangozó Gyula-díj bizottságának elnöki tisztségéről és tagságáról, amit többek között azzal indokolt, hogy az Operaház főigazgatói pályázata során Csák János kulturális és innovációs miniszter figyelmen kívül hagyta a szakmai bizottság egyhangú ajánlását.
Méltatlannak tartom, hogy a különböző bizottságokba felkért, hatalmas tapasztalattal bíró és komoly sikereket felmutató, jelentős művészek egyhangú véleményét művészetszakmai kérdésekben ilyen módon ignorálják
– írta ifj. Harangozó Gyula. Hozzátette, hogy döntésében csak megerősítette az, ami Kesselyák Gergellyel történt, vagyis hogy kinevezését követően Ókovács Szilveszter főigazgató elbocsájtotta a Magyar Állami Operaház élére szintén pályázó első karmestert.
Mint ismert, a szakmai bizottság egyhangú szavazattal Kesselyák Gergelyt ajánlotta az Operaház élére, ennek ellenére Csák János kulturális és innovációs miniszter a mindössze két szavazatot szerző Ókovács Szilvesztert nevezte ki újra főigazgatónak.
(Borítókép: Novák Ferenc 2015-ben. Fotó: Komka Péter / MTI)