A XVI. századból fennmaradt levelekből derült ki, hogy Albrecht Dürer reneszánsz festő úgy állt bosszút egy gazdag frankfurti kereskedőn, hogy ráfestette saját magát az általa készített oltárkép kellős közepére. A vita tárgya a pénz volt.
Albrecht Dürer reneszánsz festő 1500 körül csúnyán összeveszett megrendelőjével a pénzen, és úgy állt bosszút, hogy ráfestette saját alakját az egyik általa készített oltárképre. A nürnbergi mester egy gazdag frankfurti kereskedő, Jacob Heller megbízásából festette a képet, ám hiába küzdött a méltó honoráriumért.
Ulinka Rublack történész, a Cambridge-i Egyetem professzora elmondta: Dürer a festmény közepére helyezte saját magát mint egy elszigetelt alakot – és ha valaki az apostolokról Szűz Máriára pillant, rögtön kiszúrja őt a táj közepén.
Dürer az alakját a középponttól éppen balra, Mária és Jézus alá helyezte, pont oda, ahová az ember tekintete irányul.
Más festményeken Dürer diszkréten a kép sarkára vagy szélére festette magát, mintha csak egy aláírás lenne, ahogy Alfred Hitchcock is futólag feltűnt a filmjeiben. A történész szerint „ilyet soha többé nem csinált senki. Ez tényleg megdöbbentő”.
A fennmaradt levelezéseket olvasva Rublack arra a következtetésre jutott, hogy Dürer így akart bosszút állni megrendelőjén: 1508-ból és 1509-ből kilenc levél maradt fenn, amelyekben a festő többször is hangot annak, hogy nem fizetik meg őt rendesen. Eredetileg 130 aranyérmét kapott volna a festményért, ám rájött, hogy ez annál költségesebb munka lesz, és az anyagok is nagyon drágák. Végül 230 aranyérmét kapott, de még így sem származott semmi haszna belőle.
Az egyik levélben azt írta, időt és pénzt szánt erre a festményre, mégis hálátlanok vele. Egy másik levélben azt kérdezte Hellertől:
Mit gondol, mennyi a megélhetési költségem?
Rublack szerint Dürert mélységesen elkeserítette Heller hozzáállása. A tisztességes fizetésért való könyörgés után a művész megfogadta, hogy többé nem fest olyan bonyolult dolgokat, mint az oltárképek.
Mindezek után Dürer remekműve 1729-ben egy müncheni tűzvészben megsemmisült, és azt csak egy másolat miatt ismerjük, amit egy nürnbergi festő, Jobst Harrich készített a XVII. század elején. Ez jelenleg a Frankfurti Történeti Múzeumban található.
Ironikus, hogy az 1580-as évektől kezdve a gyűjtők hatalmas összegeket fizettek Dürer műveiért, sokszorosát annak, amit ezért a remekműért kapott. Ma már akkora a kereslet a gyűjtők körében, hogy egy rajzot nemrég 50 millió dollárra (17 milliárd forintra) értékeltek.