94 éves korában meghalt Milan Kundera cseh születésű regényíró, drámaíró. Ő volt a világ legsikeresebb és legtöbbet fordított cseh származású szerzője.
Milan Kundera elsősorban A lét elviselhetetlen könnyűsége és a Tréfa című regényei által vált híressé. 1975-ben Franciaországba emigrált. Ő volt a világ legsikeresebb és legtöbbet fordított cseh származású szerzője, írja a Paraméter.
A világhírű író 2020-ban adományozta a szülővárosában, Brnóban működő Morva Tartományi Könyvtárnak könyveit, cikkei, levelei archívumát és más dokumentumokat.
Milan Kundera nemcsak regényeivel írta be magát az irodalomtörténetbe, hanem azzal is, ahogyan a regényírás művészetéről gondolkodott. Eleinte verseskötetei jelentek meg, majd első regénye, a Tréfa (1965) kőkemény társadalomkritikával élt, a mű a diktatúrák élhetetlenségét mutatja. Ahogy a regényben, úgy az életben sem ismerték a csehszlovák pártvezetők a tréfát. A könyvet betiltották, hosszú időre eltűnt a könyvesboltok polcairól.
A regény művészete című könyvében írja: „Szívesen gondolok arra, hogy a regény művészete Isten nevetésének visszhangjaként jött világra. De miért nevet Isten, amikor rápillant a gondolkodó emberre? Mert minél többet gondolkodnak az emberek, annál jobban eltávolodik az egyik ember gondolata a másikétól. Másrészt: az ember sohasem az, mint aminek gondolja magát. A lét az emberi lehetőségek birodalma, mindaz, amivé az ember válhat, amire képes. A regényírók regényükkel új és új emberi lehetőséget tárnak fel.
Két szélsőséges út van: azonosulni a hatalommal, ahogy ezt K. tette Kafka regényében, vagy a svejki lehetőség, hogy semmit sem veszünk komolyan, még a hatalmat sem.”
Irodalmat, filmművészetet, zenetudományt és esztétikát tanult a prágai Károly Egyetemen. A zene sok szempontból átszövi életét, munkáit, ami nem véletlen, mert apja, Ludvík Kundera híres zongorista és zenetudós volt. Kafka és Heidegger hatása regényein közvetlenül kimutatható, de több interjúban is beszélt arról, milyen hatással voltak rá már fiatal korában is Kafka művei.
A legtöbbet emlegetett regényében, A lét elviselhetetlen könnyűségében nagyon kifinomultan ábrázolja a férfi és női kapcsolatok dinamikáját. A regény nem szerelmi háromszögről szól, mert Tomás teljes életét beáldozza Terezának, ám nem tud szabadulni Sabina jelenlététől sem. A főhős intimitáshoz való viszonyát így fogalmazza meg a könyvben:
A szerelem egy nővel és az asszonnyal való alvás két szenvedély, nemcsak különböző, de szinte ellentmondásos is. A szerelem nem abban nyilvánul meg, hogy vágyakozik valakivel lefeküdni (ez a vágy számtalan nőhöz viszonyulva jelentkezik), hanem abban a vágyban, hogy valakivel lefeküdjünk (ez a vágy egyetlen nővel kapcsolatban jelentkezik).
Az 1968-as prágai tavasz eseményeiben jelentős szerepet vállalt, ezért eltiltották a tanítástól, kirúgták az állásából, a második regénye, az élethelyzetére is utaló Az élet máshol van (1973) már csak franciául jelenhetett meg Párizsban. A kelet-közép-európai társadalmak hazugságra épülő világát mutatja be, generációja drámájáról tudósítja a Nyugatot.
Mivel teljesen ellehetetleníti a csehszlovák kommunista pártvezetés, 1975-ben Franciaországba emigrált. Itt már nem marad munka nélkül, elfogadja a rennes-i egyetem vendégprofesszori állását. Bár 1972-ben írja, de 1975-ben jelenik meg a szintén beszédes című Búcsúkeringő. A kommunista pártvezetés még az emigrációban sem hagyja békén az írót. A nevetés és felejtés könyve című regénye miatt megfosztják állampolgárságától 1979-ben. Két év múlva viszont már francia állampolgár, Párizsban él és alkot feleségével, Vera Hrabankovával. Cseh állampolgárságát 2019-ben kapja vissza.
A regény művészete című művében arra is felhívja a figyelmet, hogy az európai kultúra veszélyben forog. A legfőbb bajnak azt tartja, hogy a tömegmédia közhelyes világa a giccsről szól.
Annak az embernek a magatartását jelöli, aki mindenáron és mindennél több embernek tetszeni akar. Ahhoz viszont, hogy tetszést arass, helyeselned kell, amit mindenki hallani akar, tehát a közhely szolgálatába kell állnod.
Megoldást is javasol: olvasni kell. Sokat. Leginkább szépirodalmat.
Az élethez pedig, mármint ahhoz, hogy el lehessen viselni, szerinte nagyon sok humorra van szükség. Mivel Milan Kundera 94 éves koráig élt, nemcsak mondta, de be is bizonyította, hogy a hosszú élet titka az, ha nem vesszük olyan komolyan.