Index Vakbarát Hírportál

Az írók lázadásra bírhatják a tini olvasókat a fóliázás miatt

2023. július 13., csütörtök 12:51

Továbbra is forrnak az indulatok a fóliázott könyvek körül. Varga Bea író megoldásként azt tartja a legvalószínűbbnek, hogy az ifjúsági szerzők elkezdenek politizálni, és a fiatal követőket aktív fellépésre buzdítják. Ruff Orsolya szerint íróként és olvasóként is szomorú látni a befóliázott könyveket. A fólia szolgálhatja a könyv védelmét is, ám jelenleg nem lehet különválasztani, hogy mikor milyen célból kerül a kötetekre.

Ahogy azt korábban megírtuk, nagy port vert fel a magyar kulturális életben, hogy a Libri – a gyermekvédelmi törvény előírásainak megfelelően – nemrég lefóliázta az LMBTQ-témájú könyveket. Tavasszal a fogyasztóvédelmi hatóság több könyvesbolthálózatot is pénzbírsággal sújtott, amiért nem megfelelő módon árulták a jogszabály hatálya alá eső kiadványokat.

„Vidéki vagyok, és a településen nincs könyvesbolt, így az olvasók hozták a hírt, és ők küldtek fotót. Alapvetően felnőtteknek írok, csak négy ifjúsági könyvem van. Most először kerültek ezek egymás mellé, ami súlyos probléma” – nyilatkozta az Indexnek Varga Bea író, aki szerint ha egy 16 éves bemegy a boltba, jó eséllyel olyan könyvvel jön ki, amibe bele tud olvasni, így nagy valószínűséggel a felnőtteknek szólót viszi haza, nem azt, ami neki való.

Nem tájékoztattak, és nagyon meglepett, hogy olyan könyvek lettek fóliázva, ahol a melegség vagy a meleg szereplők említés szintjén is alig jelennek meg. A döntést pedig a kormány által kiszabott bírságokkal indokolták.

Varga Bea számára íróként szürreális érzés volt szembesülni a történtekkel. „A mai fiatalok közül sokan figyelemzavarosak, felületesen olvasnak, pont ezért az elmúlt években hatalmas munkát fektettem abba, hogy új stílusú történetmeséléssel le tudjam kötni őket. Íróként olyan élményt kell adni, ami versenyképes a számítógépes játékokkal és a közösségi médiával. A könyvhéten három órát dedikáltam, és sok fiatal úgy jött, hogy élete első végigolvasott könyve, és nem bírta letenni.”

De most már a könyvesboltokban járó nagyik nem fogják megvenni, karácsony előtt az impulzusvásárlók szintén nem ezt veszik le a polcról. Miért tegyem bele az energiát, hogy megszerettessem az olvasást, ha elvágnak a fiataloktól?

Látszatintézkedés és környezetszennyezés

Varga az elmúlt évtizedben egy nagy kiadó vezető szerkesztőjeként dolgozott. Szerinte a szabályozás komoly szakmai sértés minden kiadóbeli munkatárs felé. Az ifjúsági irodalom eleve védett korcsoport, eddig sem engedtek be erőszakot vagy közönséges szexuális leírásokat.

A fóliázás egy mondvacsinált látszatintézkedés, és súlyos károkat fog szülni. A fiatal olvasók, ha a kedvenc címeiket a felnőttpolcon találják meg, egy idő után onnan fognak válogatni, és korcsoportvédelem nélkül találkoznak a felnőtt tartalmakkal. A gyerekvédelmet komolyan kéne venni, és látszattörvények helyett a családon belüli erőszak meggátolásával kellene kezdeni.

Az író úgy véli, ha a tényleg fontos kérdésekkel akarunk foglalkozni, akkor a másik nagy probléma a környezetszennyezés. „Vajon tudatosult, hogy évi egy-két millió könyv fóliázásáról beszélünk? Ez azt a jövőt teszi tönkre, amit a fiatalokra hagyunk.”

Varga szerint a szabályozás rosszul hathat a fiatal olvasók fejlődéstörténetére. „Tizenöt éves kortól átmennek majd a felnőttirodalomba, vagy ha csalódnak az ifjúságiban, de nem tudják, hogy hol érhetők el a nekik való könyvek, akkor nem olvasnak majd, vagy nem magyarul. Angolul bármikor elérik a külföldi animéket, képregényes oldalakat vagy a fanficoldalakat.”

Úgy véli, előbb-utóbb a nyelv sem lesz akadály, már most minden mobilon ott a fordítás lehetősége, és a szoftveres fordítások csak fejlődnek. „Már így is probléma, hogy akik sokat és gördülékenyen olvasnak magyarul, azok jellemzően angolul is tudnak, leszoknak a magyar nyelvű könyvekről. Észrevettük, mennyi angolszász szó került a nyelvhasználatukba? Nem véletlenül.

Ha azt akarjuk, hogy könyvet olvassanak, és magyar nyelven tegyék, akkor el kell törölni ezt a fóliázgatást. A magyar szókincs, nyelvi finomságok megőrzése, a magyar nyelven írt történetek nem szorulhatnak háttérbe

– mondta Varga Bea, aki más írókkal aktívan beszélget az ügyről. Megoldásként azt tartja a legvalószínűbbnek, hogy az ifjúsági szerzők elkezdenek politizálni, és a fiatal követőket aktív fellépésre buzdítják.

Ne feledjük, a mai ifjúsági irodalom kedvenc témája, hogy a kamaszok elsöprik az igazságtalanságot, és új világot építenek. Ha az íróval és a kedvenc könyvekkel igazságtalanság történik, az Pandóra szelencéjét nyithatja ki.

Most ennél nincs szomorúbb

Ruff Orsolya író nemrégiben egy budapesti Libriben szembesült azzal, hogy az Orczy Mimi kalandjai – A nagy londoni gyémántrablás című kötete befóliázva került ki a polcokra. A Könyves Magazin oldalán arról írt, milyen érzéssel vette kézbe a a befóliázott könyvét, mi derült ki az okokról, és mi a baj ezzel. „Az elmúlt hetek gyakorlata szerint a könyvesboltokban azokat a fiatal olvasóknak szóló köteteket fóliázták be, amelyekben LMBTQ-karakterek szerepelnek.”

Csakhogy az Orczy Mimi kalandjaiban nincs ilyen.

Ruff szerint se a fő-, se a mellékszereplők között, sőt maga a téma sem merül fel, még csak érintőlegesen sem. Ezután arra kereste a választ: „Mi az oka mégis akkor annak, hogy egyes boltokban befóliázták a könyvet?”

A kiadó érdeklődésére kiderült, hogy a magyarázat nem annyira ideológiai, mint inkább technikai. A kötetet a szerkesztőkkel annak idején úgy álmodták meg, hogy a lapok közé mellékleteket, betéteket tűztek. Ezek között van fiktív újságlap, korabelinek tűnő hirdetés, teára szóló meghívó a királyi palotába.

Ruff Orsolya szerint íróként és olvasóként szomorú látni a befóliázott könyveket. „Egy kötet ugyanis sokkal több annál, mint egymás után leírt, majd kinyomtatott sorok halmaza. Az olvasók nagy része még mindig a kezével is vásárol, azaz szereti megfogni, alaposan megnézegetni az adott könyvet, belelapozni, adott esetben beleolvasni, illusztrált kötet esetében megnézegetni a rajzokat.

A fólia mindezt lehetetlenné teszi. Mindenesetre – nagyjából mindegy, mi okból, de – az Orczy Mimi kalandjait bizonyos boltokban egyelőre fóliázva lehet megvásárolni.

Hogy lekerül-e róla a fólia, azt a cikkírás pillanatában nem tudta megmondani, ugyanakkor szívből reméli, hogy így történik. Erre szerinte van esély, hiszen a Libri tájékoztatása szerint ebben az esetben a fólia könyvvédelmi célokat szolgált, vagyis a fólia itt a könyvet védte, és nem az olvasót a könyvtől. 

Ha a Mimiről le is kerül a fólia, sok könyvön egészen biztosan rajta fog maradni, az értelmetlen törvényi szabályozás ugyanis nem teszi lehetővé, hogy azok fólia nélkül kerüljenek a boltok polcaira. Íróként és olvasóként pedig most ennél nincs szomorúbb.

Frissítés: A Libri időközben arról tájékoztatta a szerzőt, hogy „az Orczy Mimi kalandjai - A londoni gyémántrablás című kötetet csak a bolthálózat nagyobb üzleteiben lehetett csomagolva megtalálni, a kisebb méretű boltokban nem. A kötetre tájékoztatásuk szerint kifejezetten azért került fólia, mert nagy értékű könyvről van szó, és a mellékleteivel együtt szerették volna megóvni azt. A szerdai nappal viszont minden példányról leszedték a fóliát” – olvasható a konyvesmagazin.hu oldalon.

Már nem nevet, csak sír

Több érintett író fejtette ki véleményét a fóliázott könyvek ügyében a TikTokon, a Twitteren pedig mémek világítanak rá a helyzet abszurditására.

TWITTER-FELHASZNÁLÓK MÉMEK GYÁRTÁSÁVAL KEZDTÉK ELTERJESZTENI A LIBRI KÖNYVFÓLIÁZÁSÁNAK ÜGYÉT.

Lancsák Krisztina videójában azt rögzítette: „Idegállapotom, mikor meglátom a Libriben a befóliázott könyveket.” A gabriellaeld nevű Twitter-felhasználó pedig azt posztolta: „Már nem nevetek, csak sírok.”

Az írók egy másik része a TikTokon fejti ki a véleményét. C.K.Zolya_író ironikus videóban osztotta meg gondolatait a szabályozással kapcsolatban.

Abszolút egyetértek azzal, hogy ez a könyv be lett csomagolva, hiszen kinek jó az, ha az ember használja a józan eszét? Gyönyörű csomagolásban van, ezek után ki sem merem nyitni. Ha ezt becsomagolták, és a könyvesboltban is így van, akkor semmiképpen nem szabad elolvasni.

Hozzátette: nem tudja, hogy a könyv – ebben a csomagolásban – milyen ökológiai lábnyomot hagy maga után.

Aggodalom és együttérzés

A könyvszakma egyelőre tanácstalan – nyilatkozta Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) elnöke korábban az Indexnek. „Korábban kérdésekkel fordultunk a döntéshozókhoz, hogy mely könyveket kell a jövőben lefóliázva árusítani, melyek kerülnek tiltólistára.”

Azon művek kijelölését is várjuk, amelyek »öncélú szexualitást«, homoszexualitást népszerűsítenek vagy jelenítenek meg. A kérdéseinkre azóta sem kaptunk választ. A szakmán belül ez feszültséget okoz, szűkíti a megjelenési lehetőségeket, mert a minták nem egyértelműek.

Az MKKE-közgyűlésen a tagszervezetek vezetői megvitatták és értelmezni próbálták a törvényt, és abban maradtak, hogy jogi segítséget kérnek, mivel a definíciók nem egyértelműek.

A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált idén szeptember 28. és október 1. között rendezik. Az esemény díszvendégországa – még ma is úgy tudni – Hollandia. Ám hogy ősszel is így lesz-e, az csak akkor derül ki. Legalábbis erre lehet következtetni Gál Katalin szavaiból:

A nemzetközi könyves társszervezetek naponta teszik fel kérdéseiket a magyar könyvpiac szereplői felé, követve az eseményeket, és aggodalmukat, együttérzésüket fejezik ki a kialakult helyzetért.

(Borítókép: Index)

Rovatok