Véget ért az Országos Mentőszolgálat belső vizsgálata az úgynevezett „Gálvölgyi-ügyben” – tudta meg a Naphire.hu. A belső vizsgálat eredményeként két mentésirányító elmarasztalása is megtörtént, valamint még a nyáron szakmai tréningen vesznek részt a mentésirányítók.
Mint ismert, Gálvölgyi János május 10-én lett rosszul, légzési elégtelenség miatt súlyos állapotban volt, azonban a lányai hiába várták a mentőt, nekik kellett bevinniük édesapjukat a kórházba. A színész azonnal az intenzív osztályon történő kezelésre szorult, lélegeztetőgépre került. Az ügyben vizsgálat is indult, amely megállapította, hogy hibázott a mentésirányító. Pintér Sándor belügyminiszter szintén vizsgálatot indított.
Nem sokkal később a Budapesti Rendőr-főkapitányság is vizsgálatot indított, amelyet be is szüntettek, mert a cselekmény nem bűncselekmény. Néhány napja viszont Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség szóvivője közölte, a Budapest V. és XIII. Kerületi Ügyészség – törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva – hivatalból vizsgálta felül a megszüntető határozatot, így mégis folyik nyomozás.
De az ügyben az Országos Mentőszolgálat belső vizsgálatot is indított, amely úgy néz ki, lezárult. Véget ért az Országos Mentőszolgálat belső vizsgálata az úgynevezett Gálvölgyi-ügyben – tudta meg a Naphire.hu.
Mint kiderült, az Országos Mentőszolgálat minden részletre kiterjedő vizsgálatot folytatott, amelyben sor került a telefonbeszélgetések hanganyagainak elemzésére, a számítógépes rendszerekben rögzített egyéb adatok, szabad mentőkapacitás ellenőrzésére és az érintett mentődolgozók meghallgatására is.
Az intézkedések szakmai értékelése szerint a segélyhívást fogadó mentésirányító rosszul döntött, amikor a bejelentőtől kapott információk alapján az esetet nem az életveszélyes kategóriába („P1 riasztás”) sorolta.
Ennek következtében a rendelkezésre álló és riasztható rohamkocsi azonnali kiküldésére nem került sor. Egy másik mentésirányító az ismételt hívások kezelésekor kommunikációs hibát követett el.
A felelősség megállapítása elmarasztalást vont maga után a mentőszolgálat szerint, ugyanis, mint írták, a nehézlégzés (még ha már egy napja fennáll is) olyan riasztó tünet, amely magában hordozhatja az életveszély lehetőségét, és azt a hozzátartozó visszahívásakor feltett, tájékozódó kérdésekkel sem lehetett kizárni.
Közvetlen életveszély az elhangzott tünetek alapján nem volt egyértelműen megállapítható, de szakmai protokolljuk alapján kétséges esetben a betegbiztonság érdekében mindig a súlyosabb lehetőséget kell irányadónak tekinteni.
Az eset miatt a nyáron az összes mentésirányító csoport dolgozói számára kétnapos, intenzív továbbképzést tartanak, amely egyebek mellett jogi, kommunikációs, pszichológiai, és mentés-szakmai elemeket, valamint gyakorlatokat is tartalmaz.