A Kósa András László, a Bukaresti Liszt Intézet igazgatója által moderált, Magyar kultúra – Értékőrzés és innováció határon innen és túl című pódiumbeszélgetésen elmondta, hogy Magyarország a beruházásokkal együtt évente mintegy 1,5 millió eurót költ kultúrára, amelynek egy része a határon túlra megy.

Elmondása szerint a magyar állam mindent megtesz azért, hogy amit csak lehet, a kultúrára fordítson. Hozzátette, hogy ez nem az intézmények költségvetését csökkenti, hanem „a Budapest-fejűséget”.

Budapest mindig központ marad, de fontos, hogy a jövő nemzedékek vidéken is „belenevelődjenek a kultúrába” – mutatott rá a miniszter. Elmondta, komolyan veszi ezt a feladatot, Klebelsberg Kunó utódjaként, aki a kiváló tehetségeket támogatta, és 5000 népiskolát alapított, hiszen a jövő nagyjai, illetve annak értő közönsége vidéken születik.

A miniszter emlékeztetett, hogy a magyar kultúra nagyjai a magyar állam különböző, jelenleg akár határon túli kisebb településein születtek. „Ha ott, akkor nem kapják meg a kultúrához való hozzáférést, nincs zongora, nincs helyi egylet, nincs egy ilyen televény az egész országban, akkor az állam is hiába adja a pénzt” – húzta alá.

A kultúra és az innováció közötti kapcsolatról szólva elmondta: az egész kultúra innováció, a változás kezelésének a kultúrája, amikor az ember eldönti, hogy mi az, amit a felhalmozott dolgokból elenged, és mit tart meg.

Kijelentette, hogy az innovációt úgy fogja fel, mint a keresztény egyházak a Biblia magyarázatát: a szöveg változatlan, de a papoknak értelmezniük kell egy megváltozott világban, hogy a modern ember is megértse. Hozzátette: az innovációt megújulásnak szokta nevezni, hiszen ritkán vannak ugrásszerű változások a világban, inkább folyamatos változás van, a minisztériumban pedig az értékek megőrzésére összpontosítanak.

Hangsúlyozta, hogy az emberben a legmélyebben benne lévő szükséglet a kötődés szükséglete, és a kötődés a magja az identitásnak, kultúrának is. „Mindent megteszünk azért, hogy a magyar kultúrnépet összetartsuk” – jelentette ki. Hozzátette, amikor fesztiválokat támogat, azt nézi, hogy annak van-e olyan magja, amely a magyar kötődést erősíti.

Arra is kitért, fontos, hogy a magyar kultúra a világhálóra is felkerüljön, ha nem történik meg, „akkor nemcsak a jövőnket veszítjük el, hanem a múltunkat is” – hangsúlyozta. Hozzátette azonban, hogy a digitális világ elszegényíti a világunkat, ha mellette nem tartjuk meg az emberi világunkat is.

Az Index szombatig folyamatosan jelentkezik cikkekkel, videókkal, fotókkal, exkluzív nyilatkozatokkal Tusnádfürdőről, ezeket itt találja.