Index Vakbarát Hírportál

L. Simon László: A szocializmus szomorú öröksége az öncenzúrára való hajlamunk

2023. augusztus 3., csütörtök 17:42

A Trend FM műsorában Mezei Dánielnek adott interjút L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, aki beszélt a magyar nyomtatott sajtó helyzetéről, a fiatalokra ható globális gondolkodásról és az állam hibás döntéseiről is.

A beszélgetés elején azonnal Tusnádfürdőre terelődött a szó. A rendezvényen L. Simon arról beszélt, a nyomtatott sajtónak Magyarországon tulajdonképpen teljesen leáldozott. A főigazgató a podcastban is elismételte a Bálványosi Szabadegyetemen elhangzottakat.

Mint mondja, a napilappiacot nem szabad globális szinten nézni, hiszen teljesen más a rendszer például Németországban, Nagy-Britanniában vagy az Egyesült Államokban, ahol a piacnak nem kellett negyven év kommunizmushoz alkalmazkodnia, és a tulajdonosi struktúra sem változott folyamatosan. 

Mivel az emberek elsöprő többsége online fogyasztja a napi sajtót (a klasszikus napilapok már online verzióban is elérhetők), az évek alatt pedig egyre több hírportál kezdte meg a működését, a print egyszerűen képtelen felvenni a versenyt a virtuális hírlapokkal. L. Simon Lászlóban ugyanakkor felmerült a milliódolláros kérdés: ha valóban vége a printnek,

vajon az állami támogatási rendszer nem egy elavult struktúra agóniáját hosszabbítja meg?

Azt a pénzt fordíthatnák másra is...

Nincsenek szókimondó emberek

„A politikai közbeszédben egyre kevésbé van vita, ráadásul a politika nem is igényli azt, hogy legyen, köszöni szépen, anélkül is jól van” – reagált a főigazgató a megjegyzésre, miszerint Magyarországon ma már nincs kritikai él a médiában dolgozók mondataiban. Szerinte annak az értelmiségi rétegnek, akinek a „dolga lenne” vitázni, a politikai lojalitás jegyében hallgat: az „érted vitatkozom, nem ellened” logika is kiveszőben van itthon. 

A politikai lojalitás jegyében a szervilizmus éppen az értelmes vitát akadályozza meg. 

Ez mind a jobb-, mind a baloldalra jellemző. Hangsúlyozta, hogy a szocializmus szomorú öröksége az öncenzúrára való hajlamunk.

Nincs a kultúra mögött tartalom

Nem elég a kultúráról mint keretrendszerről beszélni, nem elég intézményrendszereket uralni, tartalommal is meg kell tölteni a kultúrát – vélekedett a főigazgató. A magyar kultúrpolitikában általában az erőforrásokról vitáznak, de a tehetségekről, a tartalomról és az elvégzett munkáról már kevesebb szó esik. 

A főigazgató szerint manapság konzervatívnak lenni végtelenül bátor dolog, hiszen az emberek nagy része már nem így gondolkodik – nehéz tehát megélni ezt a fajta világnézetet. Bár a hazai politikai közeg kedvez a konzervatív értékrendet képviselő embereknek, a világtrendek ellentétes irányba haladnak.

Ha megkérdezünk egy fiatalt, aki a Netflix vagy az HBO GO világában szocializálódik, többet olvas angolul, mint magyarul, és súlyos műveltségi hiánya van, ő nem is érti, hogy mit akar ez a kormány

– mondta, kiemelve, hogy rájuk a közösségi média hat, mintsem az „MCC Feszt vagy a konzervatív intézmények sora”.

Ilyen mértékű életmód- és értékrendváltás az elmúlt kétszáz évben nem volt. Bár a közösségekben korábban is voltak példák a különböző, a „normális” értékrendtől való eltérésekre, mégis konszenzus volt arról, hogy mi a jó, etikus vagy tisztességes. A főigazgató szerint ez ma mind felborult, a művészet azonban remek eszköze lehet az érzékenyítésnek.

Rossz a rendszer

A véleményeket ugyanakkor jogszabályokkal nem lehet leírni, a pénz sem segít, a büntetés és a tiltás pedig egyenesen kontraproduktív lehet: a népességfogyás is megállíthatatlan, hiába a támogatás. L. Simon Lászlónak a családtámogatási rendszerrel is az a problémája, hogy „láthatólag a világ összes pénzével sem lehet megállítani” a magyar népességszám csökkenését, azt meg pláne nem lehet elérni, hogy növekedjen a reprodukciós ráta, vagyis egyre többen legyünk.

A főigazgató úgy véli, a gyermekvállalás itthon nem anyagi kérdés, sokkal inkább arról van szó, hogy a mai fiatalok a közösségi médiát bújva azt látják, hogy általuk követett sztároknak sincs családjuk, vagy csak idősebb korukban vállalnak gyereket, így kizárólag a látott minták hatására változhat meg a gondolkodásuk.

(Borítókép: L. Simon László. Fotó: Kaszás Tamás / Index)

Rovatok