Egy franciaországi barlang Neander-völgyi lakosainak maradványai között kutatók egy modern emberi csecsemő csípőjét tárták fel. Miután azonban észrevették a különbségeket az ősi csípőcsont és az újabb újszülöttek között, egy új tanulmány szerzői azt mondják, hogy a csecsemő a Homo sapiens egy korábban ismeretlen korai származását képviselheti.
A Grotte du Renne-barlang Európa egyik legérdekesebb paleolit lelőhelye, mivel úgy tartják, hogy akkoriban lakták, amikor a modern ember „felváltotta” a Neander-völgyieket. A barlangban nagyszámú kőeszközt tártak fel a kutatók, amelyek a Châtelperron-kort reprezentálják – olvasható az IFL Science honlapján.
A tudósok máig vitatják, hogy mely fajok találták fel ezt az iparágat. Egyesek szerint a Neander-völgyiek maguk találták ki, mások azt állítják, hogy ez anatómiailag modern emberek (AMH) munkája volt, mások pedig azt feltételezik, hogy a két hominida együtt dolgozhatott. Érdekes módon eddig csak a Neander-völgyi maradványokat találtak a Grotte du Renne-en belüli Châtelperron-rétegben, bár modern emberi kövületeket más barlangokban is találtak, amelyek ezekhez az elemekhez kapcsolódnak.
Az újonnan elemzett medence valószínűleg új irányba terelte a narratívát. A mintát két ismert Neander-völgyi csecsemő csípőcsontjával és 32 nemrégiben elhunyt újszülött emberével összehasonlítva a tanulmány szerzői megjegyzik, hogy alakja jelentősen eltér a Neander-völgyi csípőcsonttól, és sokkal jobban megfelel az AMH morfológiájának.
Az ősi csípő azonban kissé más, mint ami a modern emberi csecsemőknél megfigyelhető.
Úgy látjuk, ez annak köszönhető, hogy egy kora újkori emberi leszármazáshoz tartozik, amelynek morfológiája kissé eltér a mai emberétől
– írják a tanulmány szerzői. Megjegyezték, hogy ezt a leszármazást korábban soha nem dokumentálták, a kutatók szerint a csecsemő valószínűleg annak az AMH-populációnak a tagja volt, amely az utolsó Neander-völgyiekkel együtt élt.
Ezen túlmenően ezeknek az ősi modern embereknek a Grotte du Renne-ben való jelenléte arra utal, hogy a Neander-völgyiekkel együtt élhettek a châtelperroni ipar kialakulásának idején.
A Châtelperronian létrehozói emberi csoportok lehettek, ahol a Neander-völgyiek és az AMH együtt éltek.
Ez viszont azt jelenti, hogy a Châtelperronian kialakulása „kulturális diffúzióból vagy akulturációs folyamatokból eredhetett, és lehetséges, hogy a népesség keveredett a két csoport között”. Más szóval, a Neander-völgyiek korszerűsíthették technológiáikat, miután megfigyelték modern emberi szomszédaikat, ami egy hibrid iparágat eredményezett, amely Európa egyes részeit uralta egészen az utolsó Neander-völgyiek eltűnéséig.
A tanulmány a Scientific Reports folyóiratban jelent meg.