Az Orbán-kormány még 2021-ben fogadta el a törvényt, amely tiltja a homoszexualitás megjelenítését és népszerűsítését a 18 év alattiak körében. A kormány szerint a jogszabály célja a gyermekek védelme, és nem az LMBTQI-közösséget célozza. A gyermekvédelmi törvény előírásának megfelelően a boltoknak le kellett fóliázniuk az LMBTQI-témájú könyveket, ami nagy port kavart a magyar kulturális életben.

A Jelenkor szerzői tiltakoznak

Nemrégiben a Libri cégcsoporthoz tartozó kiadó, a Jelenkor szerzői közösen álltak ki a gyakorlat ellen. Tompa Andrea, Földényi F. László, Kemény Zsófi, Vonnák Diána és Závada Péter is aláírta azt a nyílt levelet, amelyben kiállnak a „homofób törvény” által sújtott írók mellett – írta meg a Fidelio. A nyilatkozatot teljes terjedelmében közöljük.

„Nyilatkozat

A Jelenkor Kiadó alulírott szerzői tiltakozunk – ahogyan tettük ezt már a megszavazása előtt is – a mélyen emberiség- és szólásszabadság-ellenes, szégyenteli „homofób törvény”, illetve annak valamennyi gyakorlati következménye, a fóliázások, a könyvkivonások, és az ezek nyomán kialakuló (ön)cenzúra ellen. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy Európa közepén a 21. században a megbélyegzés és a kirekesztés legyen egy ország kultúrájának alapja, és felháborítónak érezzük, hogy egy autoriter pártalakulat normalizálni igyekszik egy, a legrosszabb diktatúrákat idéző jogi intézkedést, a társadalom egy meghatározó, noha eleve marginalizált rétege ellen.

Kiállunk a „homofób törvény” által sújtott valamennyi szerzőtársunk és könyv képviseletéért, és támogatjuk az LMBTQI+ közösség minden tagjának szólásszabadsághoz és egyenlőséghez, illetve méltó kulturális reprezentációhoz való jogát. Meggyőződésünk, hogy a szexuális kisebbségekről folyó bármilyen társadalmi szintű párbeszéd kizárólag az elfogadásra, egymás kölcsönös tiszteletére és őszinte, valódi kommunikációra alapozható, nem pedig az állami propagandagépezet gyűlöletkeltő uszítására. A törvény mihamarabbi eltörlését és egy tisztességesebb kulturális szféra eljövetelét várva:

André Ferenc, Babarczy Eszter, Bartók Imre, Bazsányi Sándor, Biró Krisztián, Borsik Miklós, Deres Kornélia, Földényi F. László, Forgách András, Győrfi Kata, Halász Rita, Horváth Benji, Károlyi Csaba, Kemény Zsófi, Kerber Balázs, Keresztesi József, Kustos Júlia, Kutasy Mercédesz, Láng Zsolt, Ménes Attila, Mohácsi Balázs, Terezia Mora, Nagy Márta Júlia, Papp Sándor Zsigmond, Peer Krisztián, Péter Ágnes, Selyem Zsuzsa, Sepsi László, Simon Márton, Szabó Imola Julianna, Szolláth Dávid, Tompa Andrea, Vonnák Diána, Závada Péter”

Független és szabad irodalom

A több mint 160 tagot számláló szlovákiai Bázis irodalmi és művészeti egyesület tagjai csatlakoznak a Jelenkor Kiadó szerzőinek a „homofób törvény” elleni tiltakozásához – olvasható a Literán.

„A Bázis – Magyar Irodalmi és Művészeti Egyesület Szlovákiában az autonóm, független és szabad irodalom, művészet és tudomány képviseletében létrejött egyesület. Tagjai azok az alkotók, költők, próza- és drámaírók, irodalom- és művészetkritikusok, teoretikusok, filozófusok, képzőművészek, színészek, filmrendezők…, akik kötődnek Szlovákiához, és a magyar írásbeliség és művészet legtágabb értelemben vett reprezentációjára vállalkoznak. A Bázis célja, hogy lehetőséget nyújtson az együttgondolkodásra, a szakmai munkára, hogy tagjai inspirációt nyerjenek, egyéni lehetőségeik megsokszorozódjanak.”

Gál Katalint, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) elnökét korábban a kialakult helyzetről kérdeztük. A szakember szerint a korhatár-besorolás jelzésértékű lehet, ugyanakkor önmagában egyáltalán nem elég. Szerinte egyértelmű, hogy a magyar törvényt úgy kellene átalakítani, hogy a nejlonozás helyett az embereket a korhatárhoz hasonló szempontok segítsék. Ahogyan az sincs rendben, hogy a védett korosztályon kívül eső, a könyvet megvásárolni kívánó személy sem tud beleolvasni az adott irodalomba.

„Minket, könyveseket nem vontak be a törvény előkészítésébe. Gyermekpszichológus vagyok, de úgy látom, hogy a pszichológusokat sem kérdezték arról, hogyan kell ezt a törvényt korrektül megfogalmazni” – utal Gál Katalin arra, hogy a törvény hibásan mossa össze a pedofília, a homoszexualitás és a nemi identitás fogalmát. 

választ nem kap a megkeresésekre, így nemhogy módosításra, de egyelőre még párbeszédre sincs lehetőség – holott a törvény ebben a formában értelmezhetetlen.

• Gál Katalin szerint olyannyira „slampos” a törvény megfogalmazása, hogy még az sem derül ki belőle, konkrétan kizárólag (gyerek)könyvekre vonatkozik-e a szigorítás, vagy pedig a teljes világirodalomra.
• Sőt, az is furcsa, hogy az értelmezhetetlen törvény betűje szerint a negatív megjelenítés is bemutatás. Hiszen annak ellenére, hogy egy könyv negatív fényben mutatja be a homoszexualitást, az is népszerűsítésnek számít, legalábbis akkor, ha szó szerint vesszük a jogszabályt.

Magyarán az LMBTQI-témákat kritizáló olvasmányokat is el kell takarítani a képből, azaz a polcokról. (A törvény értelmében egyébként a Bibliát sem lehetne forgalmazni, hiszen több tiltott kategóriás tartalmat, például az Ószövetségben a férfin és a nőn kívül további nemeket is említ.)

Varga Bea író megoldásként azt tartja a legvalószínűbbnek, hogy az ifjúsági szerzők elkezdenek politizálni, és a fiatal követőket aktív fellépésre buzdítják. Ruff Orsolya szerint íróként és olvasóként is szomorú látni a befóliázott könyveket. A fólia szolgálhatja a könyv védelmét is, ám jelenleg nem lehet különválasztani, mikor milyen célból kerül a kötetekre.

 (Borítókép: Shutterstock)