Éppen 230 évvel ezelőtt, 1793. augusztus 10-én adták át a párizsi Louvre Múzeumot, amely évszázadokkal korábban még uralkodói rezidenciaként szolgált. A híres üvegpiramis pedig, amit sokan „építészeti viccnek” tartottak, a XX. század szüleménye.
Aki Párizsba utazik, minden bizonnyal felkeresi a világ legnagyobb és egyben leglátogatottabb múzeumát. A Louvre 1793. augusztus 10-én, éppen 230 évvel ezelőtt nyitotta meg a kapuit. Mára 35 ezer műkincs található a 60 ezer négyzetméteres épületkomplexumban, és 2022-ben 7,8 millió ember kereste fel. (2019-ben, a koronavírus-járvány előtt ez a szám 9,6 millió volt.)
Ez nem véletlen, hiszen a történelem leghíresebb műalkotásainak ad otthont, többek között a Mona Lisának és a Méloszi Aphroditének, emellett olyan régiségek is találhatók itt, mint az egyiptomi, görög, etruszk és iszlám művészet kincsei.
Ha minden egyes kiállított darabot meg akarnánk nézni, akkor hónapokat kéne rászánni a múzeumlátogatásra.
De hogyan kerültek ezek a műkincsek az épületbe annak idején? 1791-ben már javában zajlott a francia forradalom, és sokan aggódtak, hogy a felbecsülhetetlen értékű tárgyak odavesznek. A francia Nemzetgyűlés ekkor döntött úgy, hogy a megóvandó alkotásokat egy palotában kell elhelyezni. Ez lett a XII. században eredetileg erődítményként épült Louvre, amely a XIV. században uralkodói rezidenciaként is szolgált.
A kiállított darabok jelentős része már a megnyitáskor is itt volt, majd a műkincsek egyre csak gyarapodtak, amihez többek között III. Napóleon császár is hozzájárult.
uralma alatt Napóleon Múzeumra keresztelték át az intézményt.
A múzeum épülete is folyamatosan fejlődött. A II. világháború alatt a gyűjtemény nagy részét kimentették, és elszállították különböző vidéki kastélyokba és apátságokba, így fennmaradtak az alkotások.
1981-ben François Mitterrand francia elnök bejelentette a „Grand Louvre” projektet, amelynek célja a múzeum átalakítása és kibővítése volt. Így még a XX. században, 1989-re az épülethez toldottak egy üvegből, alumíniumból és acélból készült piramist, amely ma is a múzeum három pavilonját köti össze. 1993 óta a főbejárat ez alatt található.
A projekt eredményeképp a kiállítási terület megduplázódott, azonban Ieoh Ming Pei kínai származású amerikai építész művéért nem mindenki lelkesedett. Esztétikai és technikai okok miatt is többen támadták az új építményt, hatalmas médiavitát generálva. Volt, aki „építészeti viccnek” vagy „megalomán ostobaságnak” nevezte.
A modern és a régi stílus keveredése viszont manapság rendkívül nagy népszerűségnek örvend, fotók százai készülnek nap mint nap a piramissal és a régi épülettel a háttérben. Maga a piramis körülbelül 21 méter magas, és 675 üveglapból áll (a táblák száma nincs pontosan feltüntetve), ezeket 6000 fémrúd tartja össze. Mióta felépült, még nem volt szükség javításra.
(Borítókép: Stephane Cardinale – Corbis / Getty Images)