Az Orbán-kormány még 2021-ben fogadta el a törvényt, amely tiltja a homoszexualitás megjelenítését és népszerűsítését a 18 év alattiak körében. A kormány szerint a jogszabály célja a gyermekek védelme, és nem az LMBTQ-közösséget célozza. A gyermekvédelmi törvény előírásának megfelelően a boltoknak le kellett fóliázniuk az LMBTQ-témájú könyveket, ami nagy port kavart a magyar kulturális életben – ahogy azt korábban megírtuk.

Diszkriminatív és gyűlöletet szít

Most a HANEM zenekar dalba foglalta, mit gondol a könyvfóliázásról. Az Index megkereste az együttest. Arra a kérdésre, mit gondolnak a könyvfóliázásról, azt válaszolták, hogy a törvénymódosítás, amely ezt előírja, diszkriminatív és gyűlöletet szít. Praktikusan pedig betarthatatlan. „A törvényszöveg megfogalmazása (»Tilos tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg.«) nem pontos, ezért

a törvényszövegben szereplő egyes elemek önkényes kiemelését és szankcionálását abszurdnak tartjuk. Főleg ha azt nézzük, hogy aki akar, könnyedén hozzáfér bármilyen tartalomhoz bármilyen egyéb médiumokon keresztül. A könyvesbolti fóliázás egy idő után öncenzúrára fogja kényszeríteni a kereskedőket, kiadókat, és esetleg az írókat is.

Aki fóliázható tartalmú művet állít elő, annak a könyvei átkerülnek egy másik polcra, acélcsoport nem fogja megtalálni, így végső soron kikerül az irodalmi életből. Továbbá egy négy-öt-nyolc éves gyereknek a szülei vesznek könyvet: nyugodtan belelapozhatnának, és eldönthetnék, hogy megveszik-e vagy sem. A tizenévesek pedig már elég felnőttek ahhoz, hogy önállóan dönthessék el, mit szeretnének olvasni.”

A HANEM zenekar 12 éve létezik, repertoárjának jelentős része közéleti témákra reagál. „Az idén az egyik legnagyobb hullámokat vert közéleti téma minket is foglalkoztatott. A dalban szereplő művek, szerzők, művészek mindegyike kapcsolható valahogyan a nem heteronormatív szexualitáshoz, így lehetnek olyan műveik, vagy róluk szóló könyvek, amelyek a törvény hatálya alá eshetnek.

Ha innen nézzük, a listánkkal csak segíteni szerettük volna a könyvszakmában dolgozókat és könyvesboltokban vásárlókat, kikre figyeljenek oda. Sajnos nem tudtunk minden érintett művet, művészt belefoglalni dalszövegbe, mert sokak nevére nehéz volt rímet találni.

Kívül esik a mi buborékukon

Amatőr zenekar lévén meglepődtek, milyen sok ember tekintette meg a videót. Eredetileg – ahogy minden évben – csak a zenekar Facebook-oldalát követőknek szerettek volna beszámolni, mivel töltötték a közös nyári zenekari hetünket, így az ott kapott visszajelzések zöme pozitív. „Sok olyan emberhez is eljutott viszont a feldolgozásunk, aki kívül esik a mi buborékunkon, így természetesen értetlen és elutasító véleményeket is kaptunk. Olyanoktól is, akikről a komment alapján kiderült, meg sem hallgatták a dalt. Illetve, akik úgy vitatkoznak, hogy a törvény tartalmának csak a felszínét, a szalagcímekben olvasható részleteket idézik.

Többen dicsérték magát a dalt is, de itt fontos kiemelnünk, hogy ez nem saját szerzemény, hanem egy új-zélandi eredetű ballada a bálnavadászokról, a Wellerman song. Ezt a dallamot 2019-ben tette népszerűvé a skót Nathan Evans, és azóta számtalan verzióban megtalálható a közösségi médiában, főleg a Tiktokon. A magyar szöveg írása és a dallamra illesztés közben fedeztük fel, milyen sok érintkezési felületet kínál a tengerészek élete és a magyar rögvalóság.

– írták.

Az bizonyos, hogy a dalt remekül, több szólamban énekli el a Bíró Kriszta, Murányi Márta, Nádori Lídia, Rick Zsófi és Sváb Ági alkotta kvintett, de a Sváb Ági és Bíró Kriszta által írt szöveg talán még ütősebb.

„Aki nem lép egyszerre, fóliát kap estére,
lakatot is a nyelvére, szárnyat igéz a malacra.
Írja majd a krónika, nem olvassa senkifia,
tüntesse el a fólia, itt nincsen számodra...
Írja majd a krónika, nem olvassa senkifia,
tüntesse el a fólia, itt nincsen számodra hely.”

Előzönge

Gál Katalint, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) elnökét korábban a kialakult helyzetről kérdeztük. A szakember úgy véli, a magyar törvényt úgy kellene átalakítani, hogy a nejlonozás helyett az embereket a korhatár-besoroláshoz hasonló szempontok segítsék. Szerinte az sincs rendben, hogy a védett korosztályon kívül eső, a könyvet megvásárolni kívánó személy sem tud beleolvasni az adott irodalomba. Nyáry Krisztián író, a Líra kreatív igazgatója szerint a szépirodalom fele a jogszabály hatálya alá esik, annyira tág a megfogalmazás.

Legutóbb Sáhó Eszter jogász Közéletről világosan című YouTube-csatornáján jogilag szakszerűen, mégis közérthetően vesézte ki a témát. Szerinte nem minden tartalom való minden korosztálynak, a gyermekeinket védenünk kell, de nem mindegy, hogy kik és hogyan teszik mindezt. Úgy véli, hiába a jó cél, az állam nagyon fontos jogköröket von el a szülőktől és az iskoláktól.