Ő volt az első igazi sztárkarmester, aki nem csupán a stílusával nyűgözte le a közönséget, de nyilvánossá tette a főpróbákat, a hangversenyei előtt bevezető előadásokat tartott, és a média segítségét is igénybe vette, hogy a komolyzenét népszerűsítse. Mélyszegénységből jött, de aztán a Kennedy család felkérésére írt színdarabot, legnépszerűbb műve, a West Side Story pedig új műfajt teremtett. Most mégis a feleségével való kapcsolatáról készült film Maestro címmel. Leonard Bernsteinre augusztus 25-i születésnapján kvízzel emlékezünk.
Pénz nélkül tengődött New Yorkban, 1939-ben, az egyetem elvégzése után nem talált állást, és fogalma sem volt, mihez kellene kezdenie. Pici szobát bérelt, és minden kisebb zenei munkát kénytelen volt elvállalni: zongoraórákat és énekleckéket adott egy dollárért, balettgyakorlatokat kísért zongorával. Ismerősökön, véletlen találkozásokon és beugrásokon keresztül lett 1943-ban a New York-i Filharmonikusok másod-, 1958-ban pedig a vezető karmestere.
Leonard Bernstein, aki pályája kezdetén már-már ott tartott, feladja az álmát, hogy zenével foglalkozzon, kora szupersztárja lett:
a New York-i Filharmonikusok élén eltöltött tizenegy éve alatt megháromszorozta az együttes bérleteinek a számát, rengeteg televíziós és rádiófelvételt készített, és mindig igyekezett megszólítani közönséget. Igazi show-t csinált, képes volt a zenét közérthetően, a lényeget feltáró módon közel vinni a hallgatósághoz, felnőtthöz, gyerekhez egyaránt, az Egyesült Államokban a mai értelemben vett celebnek számított.
A karmesteri pályája mellett komponált is. Lengépszerűbb műve minden kétséget kizáróan a West Side Story (1957), amely új műfajt teremtett, amennyiben egy tragikus történetet mesélt el a musical eszközeivel, megteremtette a színház, a zene és a tánc egységét, valamint sikeresen ötvözte a blues, a modern dzsessz és a szimfonikus zene stílusjegyeit.
Leonard Bernstein életéről most film készült Maestro címmel, a zeneszerzőt Bradley Cooper alakítja, ő a film rendezője is, a producerei pedig Cooper mellett Martin Scorsese és Steven Spielberg. Az amerikai életrajzi dráma középpontjában a zeneszerző és színésznő felesége, Felicia Montealegre kapcsolata áll. Felicia Costa Ricában született, New Yorkban, egy születésnapi ünnepségen találkozott Bernsteinnel. 1947-ben bejelentették az eljegyzésüket, amit később felbontottak, arra hivatkozva, hogy még nem állnak készen a házasságra. Az ezt követő években mindketten a karrierjüket építették. Három évvel később ismét találkoztak, 1951 nyarán pedig Bernstein ismét megkérte Felicia kezét.
Házasságukból három gyerek született, de Bernstein szerelmi szenvedélyt szinte csak férfiak iránt érzett, a felesége pedig ezt elnézte neki. Egyik barátja szerint a karmester szexuálisan a férfiakhoz, érzelmileg a nőkhöz vonzódott. A Maestro előzetesében már felvillant néhány kocka, ami alapján várható, hogy a film ezzel a szállal is foglalkozik.
A karmester elhagyta a feleségét egy férfi kedvéért, és éppen válni készültek, amikor kiderült, hogy Felicia rákban szenved, Bernstein pedig két éven át, 1978-ban bekövetkezett haláláig ápolta. A filmben Feliciát Carey Mullugan alakítja, a Netflix „hatalmas, félelem nélküli szerelmi történetként” írja le az alkotást. Premierje 2023 szeptemberében lesz a Velencei Filmfesztiválon, majd november 22-től kerül a mozikba, hogy versenyezhessen az Oscar-díjért, és december 20-tól lesz látható a Netflixen.
Az előzetesben az is látszik, hogy Bradley Cooper jóval nagyobb orrot kapott a filmben a sajátjánál, meg is vádolták, hogy a zsidóságra jellemző sztereotípiákat erősíti. Leonard Bernstein gyermekei azonban védelmükbe vették, mondván, éppen azt teszik a bírálók Cooperrel, amin az apjuknak is keresztül kellett mennie: egy sikeres embert akarnak álságosan lejáratni. Az Instagramon megosztott nyilatkozatukban azt írták:
Történetesen igaz, hogy Leonard Bernsteinnek szép nagy orra volt. Bradley úgy döntött, hogy sminkkel erősíti fel a hasonlóságot, és ez nekünk tökéletesen megfelel. Abban is biztosak vagyunk, hogy apánknak sem lett volna ezzel semmi baja.
A legismertebb amerikai antiszemitizmus és rasszizmus elleni szervezet, a Rágalmazásellenes Liga (ADL) sem lát kivetnivalót a nagy orrban. „A történelem során gyakran ábrázolták a zsidókat az antiszemita és propagandafilmek ördögi karaktereként nagy, kampós orral. A legendás zeneszerzőről, Leonard Bernsteinről készített életrajzi alkotás nem ilyen film.” Bernstein a zsidóságát egyszerre tartotta átoknak és áldásnak, de elfogadta az örökséget. Többször föllépett Izraelben, a béke és a polgári jogok elkötelezett híve volt.
A legendás karmester 1990-ben orvosai tanácsára vonult vissza a vezényléstől. A gyertyát két végén égető Bernstein olykor egy hét alatt 39 koncertet vállalt, napi száz cigarettát szívott, és esténként megivott egy üveg whiskyt. 72 éves korában, 1990. október 14-én tüdőtumorban halt meg New Yorkban.
(Borítókép: Leonard Bernstein. Fotó: CBS / Getty Images)