2021 őszén kezdődött az a per, amelyben 8 millió forintot követelt Fekete Barna felperes a Siess haza, vár a mama! című dokumentumfilm rendezőjétől, Hajdú Esztertől és a Miradouro Kft. filmgyártó cégtől: azt kifogásolta, ahogyan megjelenik a filmben, ami Barta Tamás életéről szól. A cég közleménye szerint a filmben semmilyen narráció nincs, nem nyilvánít véleményt, csak és kizárólag a szereplők mondják el az álláspontjukat.
A felperes első fokon elvesztette a pert, így másodfokra vitte az ügyet, akkor már csak 1 millió forint kártérítést kért. A másodfokot megnyerte, ezért az alkotók a Kúriához fordultak. „A Kúria végül a filmkészítőknek adott igazat, vagyis az első fokú ítéletet helybenhagyta, tehát az alkotóknak nem kell kártérítést fizetniük a felperes részére” – írja a „Miradouro csapata” az Indexhez eljuttatott közleményében.
Az ügy érdekessége, hogy a per a Covid-világjárvány második felében kezdődött, amikor normalizálódni kezdett a helyzet, így Hajdú Eszter, a Siess haza, vár a mama! rendezője Portugáliából Budapestre tudott utazni és elmondhatta az álláspontját a bírósági meghallgatáson 2021 novemberében.
A Siess haza, vár a mama! című filmet a Kúria 2022-en tiltotta be örökre. A pert Fekete Barna, a film egyik mellékszereplője indította 2020 szeptemberében, azt kifogásolva, hogy a Hawaiin róla készült videófelvétel bekerült a filmbe. Ez a közlemény szerint azután történt, hogy Fekete előzőleg a hozzájárulást aláírta, és örömmel vett részt a 2018-as kaliforniai forgatásokon. A Hawaiin készült videófelvételt Laux József, az LGT egykori dobosa készítette, és televíziós adásba, vagyis a nyilvánosságnak szánta.
A hawaii felvételen, amin Fekete Barna beszélget Laux Józseffel, semmi olyan nem hangzik el, ami korábban ne jelent volna meg a sajtóban: Fekete Barna elmondja, hogy ő volt a Barta-gyilkosság gyanúsítottja, mert az ujjlenyomata rajta volt a gyilkos fegyveren, amit saját elmondása szerint ő szerzett Barta Tamásnak, akinek – szintén Fekete állítása szerint – jóbarátja és üzlettársa is volt
– írják az alkotók.
„Nagyon igazságtalannak tartjuk, hogy a filmet úgy tiltotta be a bíróság, aztán a Kúria 2022-ben örökre, hogy nem tudtunk egyszer sem ott lenni a tárgyalásokon a járványhelyzet miatt. A mostani, Kúria által hozott ítélet pedig teljesen ellentmond a film betiltását jóváhagyó, szintén Kúria által hozott ítéletnek” – írják az alkotók, akik szerin a filmet több mint 100 ezer néző látta a betiltás előtt.
Barta Tamás 1948-ban született Budapesten, 1974-ben emigrált – akkori szóhasználattal disszidált – az USA-ba az LGT amerikai turnéja alatt. 1982. február 16-án halt meg saját Los Angeles-i házában. Két golyó végzett vele, ennek ellenére az ügyet az LAPD (Los Angeles Police Department) öngyilkosságként zárta le. Azóta előkerült néhány kordokumentum, írják az alkotók, ami alapján szinte biztosra vehető, hogy Barta Tamást a Los Angeles-i magyar „papíros” maffia ölette meg, mert kiszállt a vállalkozásukból és saját vállalkozást alapított.
A Miradouro Kft. egyébként időközben tönkrement, üzleti tevékenységet három éve nem folytat. Az alkotók jelenleg a betiltott film második részén, a Lost in Los Angeles című filmen dolgoznak.