A vidéki színházak művészei és háttéremberei ma sem részesülnek tehetségükhöz méltó elismerésben. Így pedig teljes életművek maradnak ismeretlenségben – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Oberfrank Pál, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatója. A Vidéki Színházigazgatók Egyesületének elnöke szerint a támogatások csökkenését minden színház érzi, az állami és önkormányzati közös működtetés ugyanakkor stabil helyzetet teremt.
„Veszprémben – de ez az összes megyeszékhelyi intézményre is igaz – olyan tervezők, világosító, hangosító és akusztikus szakemberek, háttértitkárok és vezetők, illetve művészek dolgoznak, akik évtizedeken keresztül hűségesek maradtak a városhoz, és nagyon emlékezetes alakításokat hagytak a helyi közönség számára. Vannak életutak, amelyek innen indultak, majd aztán vissza is tértek” – mondta Oberfrank Pál, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában, gondolva például Szilágyi Tiborra, Balázs Péterre, Latinovits Zoltánra vagy Majczen Máriára.
Ami szívfájdalmunk, és amit a vidéki színházak nevében tudok megfogalmazni, hogy nagyon fontos lenne olyan díjaknak a létrehozása, amik kifejezetten ezeket a színházakat, az itt levő alkotásokat érintenék
– fogalmazott Oberfrank, egyetértve azzal, hogy voltak, illetve vannak is ilyen kezdeményezések, csak ezeket nagyon nehéz „keresztülvinni”.
A Vidéki Színházigazgatók Egyesületének elnöke örömtelinek tartana például egy Végvári-díjat a művészek, egy Kisfaludy-díjat pedig a háttérszakmában dolgozók esetében. Ezeknek – állami kitüntetésként – legalább egy „Érdemes Művész” rangot kellene képviselniük, amit a vidéki társulatok tagjai kaphatnának.
Miközben rendkívül sok a tehetség Magyarországon, a díjak száma relatíve korlátozott, a fővárosi, ismertebb, erősebb nevek pedig kiszorítják a vidékieket, így egész életművek maradnak ismeretlenségben
– fogalmazott Oberfrank Pál.
Júniusban a hazai színházigazgatók közös levélben kérték a kormánytól az előadó-művészet állami támogatásának minél hamarabbi, a válságok előtti időszak mértékére való visszaállítását.
Oberfrank Pál ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, a kérés teljesen jogos, sőt az infláció miatt picit többnek is lenne helye, ezért a levél aláírói között a Veszprémi Petőfi Színház is szerepelt. Úgy véli, hogy az együttműködés, az együtt gondolkodás megvan, ezért bízik abban, hogy akik egy ilyen levelet olvasnak, azok jól értik – olvasható az infostart.hu oldalán.
Megjegyezte azt is, hogy a vidéki színházak esetében az önkormányzati-állami közös működtetés biztonságot jelent, amin akár változtatni is lehet, a fontos, hogy a közönség által az 1900-as évek elején létrehozott színházak megkapják azt a központi forrást, amiből képesek működni.
Az említett levélben az is olvasható, hogy „a virágzó, értékválasztásaiban, művészi megközelítéseiben színes magyar színházi világ fenntartásában a nézőkre, a támogatókra nagyobb szerep kell hogy háruljon”.
A teátrumigazgató szerint egy ilyen rendszer kiépítése „borzasztóan nehéz” feladat, ami hosszú évekig is eltarthat. „Magunk is létrehozunk egy alapítványt, megpróbálunk a helyi vállalkozókhoz fordulni, »ha van lehetőségetek, akkor támogassatok«, de azért ezek nagyon nagy pénzek” – tette hozzá Oberfrank Pál.