Meghalt Fahidi Éva: a magyar kortárs szemtanú, író, színésznő, a holokauszt túlélője 97 éves volt. Fahidi Éva főszerepet vállalt a Tünet együttes Sóvirág – avagy A létezés eufóriája című modern táncprodukciójában, amely az életét elevenítette meg a tánc nemzetközi nyelvére lefordítva. A darab születéséről Szabó Réka rendező egész estés dokumentumfilmet forgatott.
Fahidi Éva több könyvet is írt életéről és tapasztalatairól, ezen kívül rendszeresen vállalt nyilvános szerepléseket is – olvasható a Nemzetközi Auschwitz Bizottság nekrológjában.
Fahidi-Pusztai Éva (született Fahidi Éva,Debrecen, 1925. október 22.) debreceni nagypolgári zsidó családba született. Szülei 1936-ban kikeresztelkedtek. 1943-ban érettségizett a debreceni katolikus Svetits Katolikus Leánynevelő Intézetben. Zongoraművésznek készült, de a későbbi embertelen munka tönkretette a hátát.
1944. április 29-én a családot az Eichmann-kommandóval – a magyarországi vidéki zsidóság gettósításával és deportálásával – együttműködő magyar csendőrök elfogták, és a város többi zsidó lakosával együtt a gettóba kényszerítették. Május 14-én marhavagonokban szállították őket az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborba. A Josef Mengele által végzett „szelekció” során Fahidi tizenegy éves húgát, Gilikét és édesanyjukat azonnal a gázkamrába küldték, apjuk, Dezső, a tábori körülmények áldozata lett. Családjának 49 tagját gyilkolták meg a holokauszt során.
Fahidi Évát 1944. augusztus 13-án a buchenwaldi koncentrációs táborhoz tartozó allendorfi Münchmühle táborba szállították, ahol a robbanóanyaggyárban kellett dolgoznia. Amikor 1945-ben véget ért a világháború, Fahidinek éppen egy halálmenetből sikerült megszöknie. A felszabadulás után „otthonát elhagyni kényszerült” személyként bolyongott, mígnem 1945 augusztusában sikerült hazatérnie Magyarországra, ahol szülei lakásába beköltöztek távollétében, ezért orvos nagybátya fogadta be.
1947-ben egyhetes ismeretség után összeházasodott első férjével, aki a Hajdú megyei pártlap főszerkesztője volt, majd koncepciós perben elítélték. Második férje – akivel 27 évig élt együtt – 1956-ban visszalépett a pártba, míg Fahidi angol, német és francia nyelvtudásával a külkereskedelemben helyezkedett el. Ötvenéves korában meghalt gyermekkori barátnője, akinek 16 éves lányát befogadta, belőle később zongoraművész lett.
Ahogy az a rendszerváltásig íratlan „elvárás” volt, holokauszttúlélőként 45 éven keresztül nem beszélt a magyar zsidók deportálásáról. 1990-ben az egykori stadtallendorfi tábor foglyait meghívták az auschwitzi tábori emlékmű megtekintésére, ahová Fahidi végül 2003-ban látogatott el. A stadtallendorfi múzeum felkérésére németül írt egy visszaemlékezést, majd elkezdte megírni emlékiratait, ami 2005-ben Anima Rerum – A Dolgok Lelke (2015-től csak: A Dolgok Lelke) címen jelent meg. A könyvet Németországban is kiadták.
Fahidi Éva 2019-ben új könyvvel jelentkezett: A Szerelem Alanya és Tárgya újra az írónő személyes történetén keresztül mutatja be ezúttal a szocializmus időszakát. Mindkét könyv valójában tisztességről, tiszteletről, szeretetről, emberi tartásról szól, amit – ahogy Fahidi Éva saját példájával bizonyítja – a legkétségbeejtőbb helyzetben is meg lehet őrizni.
Fahidi Éva magas kora ellenére rendkívül aktív volt: kortárs szemtanúként különböző rendezvényeken vett részt, találkozott többek között a német és az osztrák államelnökkel és Angela Merkel német kancellárral is. Rendszeresen felemelte hangját a rasszizmus, az antiszemitizmus ellen a nemzetközi és a magyar sajtóban. Több külföldi alapítvány munkájában is szerepet vállalt, előadásokat tartott külföldön és Magyarországon. Küldetésének tekintette, hogy a fiatal generáció megőrizze a holokausztot emlékezetében, és aktívan küzdjön a rasszizmus minden formája ellen. Fahidi Éva 2022-ben Erzsébetváros díszpolgára lett.
2015-ben Szabó Réka rendező felkérésére Fahidi Éva főszerepet vállalt a Tünet együttes Sóvirág – avagy A létezés eufóriája című modern táncprodukciójában Cuhorka Emesével. A nagy feltűnést keltő darab az írónő életét elevenítette meg a tánc nemzetközi nyelvére lefordítva. A darabot 2019 márciusáig több mint 80-szor adták elő a Vígszínházban, illetve külföldön. A darab születéséről Szabó Réka egész estés dokumentumfilmet forgatott A létezés eufóriája címmel.
(Borítókép: Fahidi Éva 2015. október 13-án. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)