Annak ellenére, hogy a filmtörténet első harminc évében a filmek hang nélkül készültek, valójában sosem voltak teljesen némák. A kisebb mozik zongorakísérettel, az előkelőbb filmszínházak zenekari kísérettel vetítették a filmeket. Az idei Budapesti Klasszikus Film Maraton műsorán számos némafilm szerepel, amelyeket előre rögzített vagy élőzenei kísérettel élvezhetnek az érdeklődők – derült ki az eseménysorozat beharangozójából.
Idén először csatlakozik a BKFM-hez a Budapest Music Center: szeptember 13-án 19 órától (a Jérôme Seydoux-Pathé Alapítvány jóvoltából) 1905 és 1916 közötti Pathé rövidekből tűznek műsorra egy válogatást, amelyben a nők veszik át a hatalmat.
Sztrájkoló dadák, női kocsisok és szüfrazsettek állítják feje tetejére a világot a századelőn készült filmekben, melyeket Harcsa Veronika varázslatos énekhangja értelmez újra. Fekete-Kovács Kornél trombitán, Gőz László fúvós hangszereken, Lukács Miklós pedig cimbalmon kíséri a filmeket. A programot Pénélope Riboud-Seydoux, a Fondation Jérôme Seydoux-Pathé igazgatója vezeti be
– írják.
A BMC-ben szeptember 14-én, 19.00-től két Ellen Richer-filmet vetítenek: a Ha az átok teljesül – A halál bacchanáliáját és a Babonát kíséri Komjáti Áron (gitár, elektronika), Fekete-Kovács Kornél (trombita), Gőz László (fúvós hangszerek) és Dés András (ütőhangszerek). A film előtt rövid bevezetőt mond Giovanna Fossati, az Eye Filmmúzeum vezető kurátora és az Amszterdami Egyetem digitális filmkultúra professzora.
Szeptember 16-án a Francia Intézetben egy svéd filmkülönlegesség, Mauritz Stiller Erotikon című pikáns szalonvígjátéka kerül műsorra. Herczeg Ferenc Kék rókájának adaptációját a korabeli moziélményt felidézve 35 mm-es filmszalagról vetítik. A zenekíséretet Darvas Ferenc, a fesztivál visszatérő fellépője biztosítja, mégpedig zongorán.
Az 1912-es Erzsébet királynő megőrizte a mának Sarah Bernhardt játékát, ráadásul ez az a mozi, amelynek a forgalmazásával Zukor Adolf bebiztosította a Paramount jövőjét. A film Szabó Ádám harmonikajátékával kel életre. A zenész kíséri azt a kétperces töredéket, amely a Küzdelem a létért című 1918-as magyar némafilmből maradt fenn. Ez egyetlen mozgókép, amely Lugosi Béla magyarországi filmjei közül ma is látható. A film szeptember 13-án ingyenesen megtekinthető a Szent István téren.
A Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum és a Művészetek Völgye szervezésében zajlott Némafilmhez filmzenét! pályázat győztesei, Dénes Ábel és Curtean Ivan a zeneszerzői a Mackó úr kalandjai című 1920-as magyar némafilmtöredéknek. A program kísérőfilmje egy 1916-os, Budapestet bemutató rövid dokumentumfilm.
A Paramount sikerfilmjei közül került a válogatásba az Az a bizonyos… és a Szárnyak is. Az utóbbi azért különleges, mert a kísérleti fázisban lévő hangosfilm-technológiának köszönhetően nemcsak zenekíséret, hanem már zörejek is készültek hozzá. Buster Keaton, a faarcú nevettető az Összerakható faház (1920) című rövidfilmjével bukkan fel a programban, amely hétköznapi abszurditása miatt került be Gazdag Gyula válogatásába.
Az idei fesztivál kiemelt témája a Korda-univerzum, Korda Sándor és kevésbé ismert alkotótársainak életműve. Bemutatják a világhírűvé vált magyar rendező-producer egyik korai rendezését, Az aranyember (1918) című magyar némafilmet. Nem zenével, hanem informatív kísérőszöveggel együtt tekinthető meg az 1912–1913-as Balkán-háborúban készült felvételekből álló dokumentumfilm is.