L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) főigazgatója az Indexnek arról beszélt, hogy miért van szükség az intézmény felújítására, bővítésére és korszerűsítésére. Azt mondta, kívül csoda szép, mégis minden szempontból elavult épületről van szó, és mivel a látogatók nem jártak a múzeum közönségforgalmi terein kívül, nem tudhatják, valójában milyen állapotok uralkodnak ott.
Amint arról beszámoltunk, a Pollack Mihály tervei alapján kivitelezett Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) belső tereit ugyan néhány éve, a Múzeumkertet pedig 2018–2019-ben felújították, az intézmény Pollack 250 című, 2023. augusztus végén megnyitott tárlatán az épületről máris újabb tervek láthatók. Ezek alapján az Arany János-szobortól csigalépcső vezetne a múzeum új bejáratához, és az épület két – a British Museuméhoz hasonló – rotundát (kör alapú fedett csarnokot) is kapna.
L. Simon László, a múzeum főigazgatója cikkünkre reagálva elmondta: az intézmény belső tereinek 2021-es kipofozása korántsem nevezhető felújításnak, hiszen akkoriban nem építették át, csupán apró változtatásokat végeztek az épületen (múzeumi ajándékboltot, új kávézót, pénztárat alakítottak ki), de például a falakhoz vagy a gépészeti és elektromos berendezésekhez nem nyúltak hozzá.
A múzeum legutóbbi, teljes körű átépítése 1996-ban kezdődött, három ütemben, ütemenként 13 szakaszban, összesen tehát 11 év alatt 39 szakaszban történt meg. Utoljára a főlépcső alatti restaurátor-műhelyek felújítása valósult meg. Így sajnos a teljes épületben nem jött létre egységes gépészet, illetve elektromos és biztonsági hálózat, ráadásul a heterogénnek mondható rendszernek nem egy esetben a dokumentációja is hiányos. Tehát egy kívül csoda szép, mégis minden szempontból elavult épületről van szó, nincs akadálymentesítve, kerekes székkel, babakocsival például nem is tudnak bemenni a látogatók. A XXI. századi múzeumi követelményeknek ez nem felel meg, hiszen két évtizede ezekre a szempontokra sem figyeltek. Az épület nagy részében a műtárgyvédelmi szempontból is fontos légkondicionáló is hiányzik.
A Magyar Nemzeti Múzeum átalakításáról szóló koncepciót idén adták le a fenntartó Kulturális és Innovációs Minisztériumnak, ám mivel beruházási stop van az országban, egyelőre nem tudni, mi a kormány szándéka, s mikor valósulhatna meg az átalakítás. A főigazgató hangsúlyozta, egy ilyen épület folyamatos fejlesztést és karbantartást igényel. Elmondta azt is, hogy mivel a látogatók nem jártak a múzeum közönségforgalmi terein kívüli, nem tudhatják, milyen állapotok uralkodnak az épület más részeiben.
Arra a kérdésre, hogy mit gondol, nem lenne-e több értelme például az Iparművészeti Múzeumra (amely 2017 óta zárva tart, de a felújítási munkálatok továbbra sem kezdődtek el) vagy más, felújítást igénylő múzeumokra pénzt költenie az országnak, az MNM főigazgatója azt válaszolta:
Az Iparművészeti Múzeum felújítása és a Magyar Nemzeti Múzeum fejlesztése nem zárja ki egymást. Mind a kettőre szükség van, sőt az új Nemzeti Galériára is szükség van.
L. Simon László szerint az MNM átépítése azért is aktuális, mert bővíteni kell a látogatóteret. „Már száz évvel ezelőtt is azt mondta Hóman Bálint, az intézmény akkori főigazgatója, hogy a múzeum kinőtte ezt az épületet” – emlékeztetett. Azóta ugyan több részleg kiköltözött, de a gyűjtemény mindeközben jelentősen gyarapodott is. Több ezer négyzetméterrel kellene bővülnie a múzeumnak, hiszen az MNM hárommillió műtárgyának nagy része jelenleg is raktárban van.