Mint ismeretes, bérletidíj-tartozás miatt június végén lelakatolták a Budapest Jazz Club (BJC) ajtaját. Az ügy óriási felháborodást váltott ki, néhány nappal később Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere azonnali, 10 millió forintos támogatást szavazott meg a klubnak, amely a visszakorrigált közszolgáltatási díjból november végéig tudja fizetni a fővárosi tulajdonban lévő székhely bérleti díját. Az Index megkereste Susszer Zoltánt, a Budapest Jazz Club egyik tulajdonosát, hogy megtudja, mi történik most a klubbal.
Világosan látják, hogy válsághelyzetben a kultúra az első olyan terület, ahol a kiadásokat, a költségvetési tehervállalásokat visszavágják, amellyel egyet is értenek.
Susszer Zoltán ezzel kapcsolatban az Indexnek nyilatkozva kiemelte, hogy az utóbbi évek nehézségei – Covid-járvány, ukrajnai háborús helyzet – is hozzájárultak ahhoz, hogy országos szintű problémát jelentsen a kultúra finanszírozása.
A kialakult helyzetben pedig egyre élesebb a verseny a kulturális intézmények és műfajok között.
A Budapest Jazz Club társtulajdonosa szerint
a kulturális intézményeknek ki kell lépniük a komfortzónából, és el kell gondolkozniuk azon, hogy milyen egyéb területeken tudják hasznosítani a rendelkezésükre álló infrastruktúrát.
A BJC vezetője megjegyezte, hogy a jazz egy nyugati művészeti irányzat, és a „napnál is világosabb, hogy a magaskultúra ezen műfaja nem önfenntartó”. A jazz valamennyire támogatásra szorul, mivel nem képes önmagát eltartani.
Azt azonban a műfaj nevében is visszautasítja, hogy a pályázati kiírásoknál a Nemzeti Kulturális Alap (NKA)
a jazz és a népzene műfaját a könnyűzenei stílusba sorolja,
ám bízik abban, hogy a jövőben erősíteni tudják a műfaj érdekképviseletét. A „kéregetést″ – amelyre láttak már példát – nem tartják célravezetőnek, így elsősorban fejlesztésekkel és VIP kultúratámogtói jegyekkel erősítenék a bevételi forrásokat úgy, hogy cserébe pluszszolgáltatásokat nyújtsanak.
Az idén 15 éves Budapest Jazz Club fenntartása, a jazzművészet működtetése egy nehéz, támogatásra szoruló feladat. Susszer Zoltán elmondta, hogy működésüket jelenleg nyolc bevételi forrásból fedezik, ennek egy körülbelül 10 százalékát a fővárostól – közszolgáltatási feladatok ellátásáért cserébe – kapott támogatás teszi ki.
A Fővárosi Önkormányzattal 2012-ben – a bérleti díj finanszírozása céljából – közszolgálati szerződést kötöttek. A budapesti városvezetés 2020-ban a Covid-járványra hivatkozva
a támogatási összeget kevesebb mint a harmadára csökkentette, miközben a bérleti díjak jelentősen megemelkedtek.
Susszer Zoltán szerint a fővárosnál felmerülő kommunikációs hiba vezetett ahhoz, hogy június végén lelakatolták a jazzklubbot. Mint mondta, ez senkinek az érdekét nem szolgálta, főként úgy, hogy korábban ígéretet kaptak az eredeti támogatási szint visszaállítására, ami nem történt meg.
A finanszírozási problémákat tavaly október óta folyamatosan jelezték a Fővárosi Önkormányzatnak, de a hivatalos levelekre nem kaptak visszajelzést. Hiába érezték a jó szándékot a vezetéstől, az ígéreteket nem követték gyakorlati lépések.
Ez vezetett ahhoz, hogy a főváros vagyonkezelő cége 2023. június 26-án lelakatolta az ingatlant, kizárva a tulajdonosokat a klubból. Zoltánékat meglepték a történtek, két-három hónapnyi bérleti-díj tartozás miatt nem számítottak ilyen erőteljes fellépésre.
A klub bezárását követő felháborodás után Karácsony Gergely főpolgármester a közösségi oldalán jelentette be, hogy 10 millió forintos azonnali támogatást szavazott meg a BJC-nek. Közszolgáltatási támogatás engedményezés alapján körülbelül november végéig ingyen használhatják a fővárosi tulajdonban lévő székhelyet.
A főpolgármester ezzel együtt „felháborítónak” nevezte, hogy a klub vezetése a fővárost okolja a pénzügyi problémáiért, ráadásul „rengeteg támogatásra szoruló kulturális műhely van, amelynek még ennyi támogatás sem jutott”.
A BJC vezetője pontosan tudja, hogy a kulturális intézmények nehéz helyzetben vannak, ezzel együtt, mint mondja, az ő feladata az, hogy a jazzművészetért és a BJC-ért küzdjön. Így „csacskaságnak” tűnik a városvezető politikus kérése, miszerint mások nehéz helyzetben vannak, ezért a jazzklub vezetésének vissza kellene fognia magát. A jazzművészet érdekképviselete a feladatuk, és állításuk szerint nem tervezik visszafogni magukat.
Susszer Zoltán most azt mondja, hogy
a Budapest Jazz Club vezetése sohasem állította, hogy kifejezetten a Fővárosi Önkormányzat miatt került nehéz financiális helyzetbe.
Ami azonban tény: a fővárostól érkező támogatások csökkentése hátrányosan érintette őket, hiszen ha valahol elvonnak egy bevételi forrást, az az egész szervezetre hatással lesz. Susszer Zoltán szerint a 10 millió forintos támogatással Karácsony Gergely is vállalta a felelősségét a kialakult helyzetért, hiszen ha korábban leülnek megbeszélni a problémákat, akkor a bezárás körüli botrány elkerülhető lett volna.
Susszer Zoltán abban bízik, hogy a jövőben sikerül javítaniuk a kapcsolatot a Fővárosi Önkormányzattal, hiszen a Budapest Jazz Club szerepe meghatározó Magyarország zenei kulturális életben. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazztanszékének és a Bartók Konzervatóriumnak is meghatározó partnere a Budapest Jazz Club, amely jelenleg a magyarországi nemzetközi rangú jazz-zenei élet epicentruma. Emellett a Magyar Jazz Szövetség, a Jazz TV és a Jazzrádió székhelye is egyben.
A klub vezetése a Kulturális és Innovációs Minisztérium segítségében is reménykedik, ahol – pályázat formájában – jelenleg is elbírálás alatt van a kérelmük.
(Borítókép: Susszer Zoltán. Fotó: Kaszás Tamás / Index)