Annak ellenére, mennyire kettészakadtnak véli a magyar filmipart Reisz Gábor, úgy véli, sok szempontból érthető, ha valaki mégis „bevállalja” ennek terheit.

Olyan projektet kap, amely kiemeli az elkaszáltak közül. Hollywoodhoz hasonlóan felkérik egy film megrendezésére és így a rendszerben maradhat

– fogalmazott a rendező. Hozzátette, őt sosem kérték fel még ilyen rendezésre, de több kollégája is van, akik visszautasítottak már ilyen ajánlatokat. Úgy véli, „nem jó iparos” az ilyen projektek véghez viteléhez, és ezért van az, hogy őt még nem keresték fel hasonló ajánlattal.

Erősen kritizálta a filmipar pályáztatási rendszerét, úgy fogalmazott,

amíg ez így néz ki, én nem akarok pályázni.

Szerinte nagyon rossz rendszert tart fenn Magyarország, ugyanis semmi nincsen papírra vetve annak ellenére, hogy rengeteg filmes szakszervezet van.

Jelenleg nem átlátható a rendszer, nincs leírva semmi, de ha le lenne, akkor sem számítana jelen állás szerint

– érvelt Reisz.

Elmondta, a Magyar Filmalapítvány elvetette, hogy normatív támogatást kapjanak a filmes szakmában tevékenykedők. Ez azt jelenti, hogy minden film készítésekor visszakerülnek a nullára a készítők, tehát ugyanúgy be kell adni fejlesztésre és előkészítésre a filmterveket.

Sosincs biztonságérzete az embernek, állandó gyomorgörccsel jár egy saját projekt, mivel a döntőbizottság hangulatától függ a film sorsa

– zárta nyilatkozatát a díjnyertes rendező.