Index Vakbarát Hírportál

Papírforma: Jon Fosse kapta az irodalmi Nobel-díjat

2023. október 5., csütörtök 13:02

Csütörtök kora délután jelentette be a Svéd Királyi Tudományos Akadémia, hogy 2023-ban Jon Fosse norvég író, drámaíró nyerte az irodalmi Nobel-díjat. A fogadóirodák előzetesen őt tartották az idei díj legesélyesebbjének.

Jon Fosse norvég drámaíró a kortárs drámairodalom egyik legismertebb és leggyakrabban játszott szerzője. Dramaturgiájának jellegzetessége a költői nyelv, a minimalista dialógusok mögé rejtett gondok és gondolatok – írja róla az Irodalmi Jelen.

Szereplői általában névtelen hétköznapi kisemberek, élhetnek bárhol és bármikor. Mindennapi helyzetekben látjuk őket, de közben a lét értelmére, az emberek egymáshoz való viszonyára, az embereket összekötő és elválasztó kapcsolatokra és a magányra, az élet és halál közti különbségekre keresik a választ. Nem véletlen, hogy Fossét a becketti és bernhardi hagyományok folytatójaként tartják számon.

Az akadémia indoklása szerint Fosse innovatív munkásságával kiemelkedő alakja a kortárs színháznak, prózai alkotásai pedig

túlmutatnak a szavak adta korlátokon.

Híres, magyarul is megjelent művei közt olyan könyvek szerepelnek, mint a Melankólia, a Reggel és este, illetve az Álmatlanság.

A díj története

Az irodalmi Nobel-díjat 1901 óta osztják ki, idén 116. alkalommal ítélték oda. A kitüntetést hétszer – 1914, 1918, 1935 és 1940–1943 között – nem ítélték oda senkinek, a 2018-as díj bejelentését pedig az akadémiát megrázó botrány miatt 2019-re halasztották. A kitüntetettek száma 119, ugyanis négy alkalommal megosztva ítélték oda a Nobel-díjat. 1904-ben a francia Frédéric Mistral és a spanyol José Echegaray, 1917-ben a dán Henrik Pontoppidan és Karl Gjellerup, 1966-ban az izraeli Smuél Joszéf Agnon és a német Nelly Sachs, 1974-ben a svéd Harry Martinson és Eyvind Johnson kapta.

Az irodalmi Nobel-díjat általában az életműért ítélik oda, de a Svéd Királyi Tudományos Akadémia kilenc alkalommal kiemelte a kitüntetett egy alkotását:

Kik lehetnek azok?

A díjazottak 25 különböző nyelven alkottak, a legtöbben angolul. A nyertesek között mindössze 17 nő van, az első 1909-ben a svéd Selma Lagerlöf volt, a legutóbbi pedig a 2022-ben kitüntetett francia Annie Ernaux.

A Nobel-díjra jelölés évről évre a szakmai szervezetek vezetői, akadémikusok, tudósok felkérése alapján történik. Irodalmi Nobel-díjra például nemcsak szervezetek, hanem személyek: akadémikusok, egyetemi tanárok, szerzői szervezetek elnökei is jelölhetik pályatársaikat. Az egyes jelöltek személyét illetően nem csupán titoktartási kötelezettségük van a jelölőknek, hanem azt sem árulhatják el, hogy őket megkereste a díj odaítéléséről döntő bizottság. A Nobel-díjakat svéd intézmények ítélik oda, az irodalmi Nobel-díjasokról a Svéd Királyi Tudományos Akadémia dönt.

Sárközy Bence, a  Libri Könyvkiadó Kft. ügyvezetője és kiadási igazgatója  szerint  ez teljesen titkos procedúra. A szűrési folyamat majdnem egy éven keresztül tart, a folyamat végén pedig öten maradnak, és egészen a bejelentésig nem tudható, ki a győztes. Hozzátette: a Nobel-díjak jelölésével és odaítélésével kapcsolatos dokumentumok archívuma ötven évig nem kutatható.

Szerintem magyar jelölők is vannak, de nem tudom, kik lehetnek azok. A korábbi Nobel-díjas alkotók szintén jelölhetnek, Kertész Imre is megtehette.

Az eddigi egyetlen magyar irodalmi Nobel-díjas a 2016-ban elhunyt Kertész Imre, aki 2002-ben részesült a kitüntetésben, az indoklás szerint írói munkásságával „az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben”.

Az elmúlt tíz év irodalmi Nobel-díjasai:

(Borítókép: Jon Fosse. Fotó: Boris Roessler / picture alliance / Getty Images Hungary)

Rovatok