Szomszédok, Vészhelyzet, Dallas, Dáridó, Rex felügyelő – néhány többmilliós nézőszámú műsor. Az elmúlt 25 évben egyetlen széria sem tudta ezeket túlszárnyalni, és valószínűleg már soha nem is fogja. Bár a budapestiek már kezdenek elfordulni a hagyományos televíziózástól, a kisvárosban élő fogyasztók köre bővült. Ahogy a nézőkre zúduló reklámmennyiség is.
Az elmúlt 25 évben jelentősen megváltoztak a magyar televíziózási szokások, amit a technológiai fejlődés, a médiafogyasztási szokások változása és a digitális platformok megjelenése egyaránt befolyásolt. És bár a klasszikus televíziózás továbbra is népszerű – főként az idősebb korosztály körében –, a streamingszolgáltatások 2018 óta egyre komolyabb kihívást jelentenek a számára.
Ami a budapestieket illeti, negyed évszázad alatt egyre inkább elfordultak a televíziózástól: míg 1997-ben a tévénézők 22 százaléka, addig 2022-re már csak minden hatodik befogadó élt a fővárosban. A kisvárosban élő fogyasztók köre azonban bővült: jelenlétük 23-ról 36 százalékra emelkedett.
Az NMHH kutatása szerint a televíziós programkínálat is látványos átalakuláson ment keresztül. Az 1990-es években még jellemző volt, hogy egy-egy műsor a teljes tévénéző lakosság 80 százalékát a képernyők elé ültette, ami akár négymillió feletti nézőszámot is hozhatott.
Az ezredforduló után már egyetlen műsornak sem sikerült többé ez a bravúr.
Azóta már az egymillió feletti nézőszám is nagy dolognak számít. Ezt általában valamelyik tehetségkutató műsor vagy a labdarúgó-világbajnokság döntője tudta elérni.
A tanulmányban arra is kitérnek, hogy 1997 óta a legnézettebb műsorszám a Vészhelyzet egyik epizódja volt idehaza, de egy másik, szintén az Egyesült Államokból származó szériának, a Dallasnak is sikerült felkerülnie a negyedik helyre.
A magyar gyártású produkciók közül a Szomszédok és a Kisváros epizódjaira voltak a legtöbben kíváncsiak.
Fontos azonban megemlíteni, hogy az elmúlt negyed évszázad nézettségi toplistáján azért az M1 1997-es műsorai tűnnek fel, mert az RTL és a TV2 csak ezen év végén kezdték meg a működésüket. A TV2 Dáridó és Rex felügyelő című műsorai is felkerültek a toplistára, hárommillióan voltak kíváncsiak ezekre. Az RTL-en Friderikusz Sándor Meglepő és mulatságos című szórakoztató show-ja a huszadik helyen végzett 2,7 millió nézővel.
A tematikus csatornák növekedésével és a sorozatok tömeges sugárzásával 2022-re a kilencvenes évek végi tíz százalék körüli kínálati arány 34 százalékra emelkedett, ami a tévénézők fogyasztását is befolyásolta. Ugyanakkor az utóbbi években kezdett háttérbe szorulni ez a műfaj, helyette a hírek, az aktuális politikai, gazdasági történéseket taglaló műsorok figyelemmel követése vált meghatározóvá.
Mivel a nem előfizetéses szolgáltatókat a hirdetések tartják el, a csatornák számának növekedésével nemcsak a műsorkínálat bővült, hanem a nézőkre zúduló reklámmennyiség is. Míg az átlagos napi reklámidő 2001-ben csatornánként nem érte el a 0,7 órát sem, addig 2022-re 3,3 órára, azaz
majdnem az ötszörösére emelték a napi klasszikus reklámmennyiségüket.
Bár annak ellenére, hogy évről évre egyre több hirdetéssel találkozhatnak a nézők, 2022-ben már „csak” nyolc és fél millió embert értek el a csatornák a korábbi kilencmillióval szemben.
Hogy mi lesz a televíziózás sorsa a jövőben, még kérdéses, de Nagy-Britanniában például a lakosok rekordszámban szüntetik meg a hagyományos tévé-előfizetéseiket, és már az idősebb korosztály is kezd átállni a streamingszolgáltatásokra.
Idehaza tízből kilenc család még mindig előfizet a televízióra, ugyanakkor tavaly több mint kétmillió felnőtt magyar internetező rendelkezett legalább egy streamingszolgáltatással, ami 2021-hez képest 56 százalékos növekedést jelent. Hogy átlagosan mennyit költ a magyar lakosság médiára, ebben a cikkünkben írtunk.
(Borítókép: Alavinphoto / Getty Images Hungary)