A virtuális tér ezer felületet kínál arra, hogy kövessük egymást, és arra is, hogy megmutassuk az arcunkat. Bárhol is vagyunk a földön, olyan, mintha figyelnénk egymást, és a technika odáig fejlődött, hogy azonosítjuk, sőt néha előtérbe helyezzük a közösségi felületeken látott képet.

Pedig a virtualitásban megjelenő arc sokszor idealizáltabb képet mutat rólunk, nem feltétlenül őszinte, inkább bizonyos elvárásoknak próbál megfelelni – áll az Indexnek eljuttatott közleményben. 

Mint írják, a festő mást lát, megállít egy pillanatot, és mögé néz a maszkoknak, a játszmáknak, történetet ír a pillanatból. Teljesen más megismerés ez, mint a naponta ránk ömlő képek érdektelen egymásutánjával való találkozás. S talán minket is megtanít szembenézni, és újra meglátni egymást.

A tárlat szervezői huszonkét festőtől kérték azt, hogy adjanak olyan portrékat a szabadtéri tárlatra, amelyeket tavaly vagy idén festettek. Ezek között lehetett fiktív arc, önportré vagy ismert ember arca is. Kíváncsiak voltak arra, hogy ebben az időszakban mely arcok állították meg kortárs alkotóinkat.

Huszonkét portré született, több közülük a kiállításra készült, rejtett és tisztán kivehető tekintetekkel. A képeket Verebics Kati és Szilléry Éva válogatta. A kiállítás október 11-én 18 órakor nyílik.