Mácsai Pál jó előre gondoskodik az utódjáról, ezzel és a közelgő önkormányzati választással magyarázható, hogy másfél évvel a mandátuma lejárta előtt kiírták a budapesti Örkény István Színház igazgatói posztjára a pályázatot. Az Index beszélt a lehetséges utóddal is. A fővárosi színházi életében minden mozog: a Budapesti Operettszínház mai meghallgatásán már csak ketten jelennek meg, mert Szabó P. Szilveszter pályázatát – Halasi Dániel rendező Pesti Magyar Színházhoz beadott pályázatához hasonlóan – érvénytelenítették. Barda Beáta pedig arról tájékoztatta az Indexet, hogy 2024 decemberében nyugdíjba megy, tehát nem tölti ki az igazgatói mandátumát a Trafó élén.
Mácsai Pál negyedik igazgatói ciklusát tölti az Örkény Színház élén, a megbízatása 2025-ig tart. Ennek ellenére Karácsony Gergely főpolgármester pályázatot írt ki az Örkény igazgatói posztjára: a kiírás az ügyvezetői munkakör 2025. március 1-jétől 2030. február 28-ig tartó betöltéséről szól, tehát nem arról van szó, hogy Mácsai előbb adná át a stafétát, hanem
előbb derülne ki, hogy ki lesz az utódja.
Az ügyben megkerestük Mácsai Pált, aki azt mondta, hogy – miként a múltban is tette – a pályázat beadásáig nem nyilatkozik, utána viszont szívesen. Annyi azonban tudható, hogy az Örkény Színház példaként szeretné azt a modellt felmutatni, hogy az új és a régi igazgató együtt dolgozik – ezek szerint jó egy évig –, hogy már közösen tudják megtervezni a 2024/25-ös évadot, illetve az is biztos, hogy a színháznak lesz olyan pályázata, amely a szakmai kontinuitást biztosítja. Mindebből az is következik, hogy Mácsai Pál nem pályázik.
Az Index információi szerint az utód ügyvezetőként Gáspár Máté kulturális menedzser, a Budapest Brand programigazgatója, a Budapest Nagyregény projektvezetője lehet, aki az Index megkeresésére azt mondta: nincs felhatalmazása erről nyilatkozni, amit az Örkény Színház mond, az az irányadó. Szakmai körökben évek óta emlegetik Polgár Csaba nevét is, aki az Örkény színművésze, és aki az Indexnek azt mondta, hogy a továbbiakról a színház művészeti tanácsa dönt.
Lehetséges, hogy Polgár Csaba a pályázói csapatban kapna valamilyen, például művészeti vezetői faladatot, ahogy Mácsai Pál is segítheti a munkát akár tanácsadóként.
Az idő előtti kiírásra magyarázat lehet a 2024. június 9-i önkormányzati választás is,
amely után változhat a fővárosi közgyűlés összetétele, ezzel pedig a fővárosi fenntartású Örkény Színház vezetésének jövőbeni sorsa is az új, akár fideszes többségű fővárosi közgyűlés kezébe kerülhet.
Máté Gábor, a szintén fővárosi fenntartású Katona József Színház főigazgatója, illetve Kováts Adél, a Radnóti Színház igazgatója 2026. január 31-ig vezetheti az intézményt, tehát elképzelhető, hogy esetükben szintén kiírják még az önkormányzati választások előtt a pályázatot.
Ahogy a Városmajori Szabadtéri Színpad élére is: Benkő Nóra 2020 óta vezeti az intézményt ügyvezető igazgatóként. A Trafó Kortárs Művészetek Háza élén viszont biztosan lesz változás. Ahogy a jelenlegi igazgató, Barda Beáta az Indexnek elmondta: 2024 decemberében nyugdíjba megy, így nem tölti ki a 2027-ig tartó mandátumát.
Az Örkény igazgatói pályázatának idő előtti kiírása azt is jelenti, hogy a jelentkezőnek a 2023. évi üzleti terv mérlegadatai alapján kell a pályázatát megírnia, ezek az adatok szerepelnek is a kiírásban.
A pályázatnak tartalmaznia kell „a 2023. évi támogatás nagyságrendjének mértékét figyelembe vevő működtetési koncepcióhoz kapcsolódóan a társaság 2025. március 1-jétől 2030. február 28-ig terjedő időszakra vonatkozó üzleti tervét. Ezen belül a bevételek és kiadások tervezett struktúráját; a források növelésének lehetőségét, a tervezett és várható támogatásokat; a különböző együttműködésekben rejlő lehetőségeket.”
A pályázatokat a Főpolgármesteri Hivatalba kell beadni, a benyújtási határidő a Kulturális és Innovációs Minisztérium honlapján való közzétételtől számított 30 munkanap. A pályázatot a minisztérium honlapjára 2023. szeptember 26-án töltötték föl.
A Budapesti Operettszínház és a Pesti Magyar Színház vezetői pályázati eljárása a bizottsági meghallgatásokkal folytatódik: mint megírtuk, a társulati szavazáson 43 százalékos támogatást szerző Zalán János, a Pesti Magyar Színház jelenlegi igazgatója lemondott, a voksok szintén 43 százalékát begyűjtő Halasi Dániel pályázatát pedig érvénytelenítette a Kulturális és Innovációs Minisztérium.
Így két jelölt maradt állva, Nagy Viktor rendező, aki, ahogy azt az Index a magyar sajtóban elsőként megírta, Eperjes Károllyal együtt pályázik (őket a társulat csupán 11 százaléka támogatta), illetve a Zalán Tibor író-dramaturggal közösen induló Komáromi György, a Radnóti Színház egykori gazdasági igazgatója, aki korábban a Pécsi Nemzeti Színház és a Pinceszínház élére is beadta a jelentkezését (ők a szavazatok 3 százalékát gyűjtötték be). A meghallgatásuk kedden lesz a Kulturális és Innovációs Minisztériumban.
Komáromi György az Indexnek elmondta: „Zalán János visszalépése, illetve Halasi Dániel pályázatának érvénytelenítése sajnálatosan rontja az érdemi szakmai párbeszéd kialakulásának lehetőségét, a közvélemény szemében pedig úgy tűnhet, hogy nem maradt érvényes színházi vízió a Pesti Magyar Színház jövőjéről. A fentiek miatt kívánom nyilvánosságra hozni a pályázatom szakmai elképzeléseit.” Ezt el is juttatta az Index szerkesztőségébe.
A pályázatban kifejti, hogy két szélsőségtől, két csapdától szeretné óvni a színházat. „Az első a bulvár felkarolása. Ez ugyanis a legkönnyebb út a felszínes siker felé, mely csábító irányt jelent minden színházvezető számára. A bulvár vagy másként a kommersz pusztító hatása kettős: egyrészt rövid távon kiszorítja az igazi kulturális értékeket, másrészt pedig hosszú távon a közönséget átszoktatja a könnyen emészthető látszatelőadásokra, rombolóan hat a közönségízlésre, azaz az egész kultúrát ássa alá” – írja Komáromi György.
A másik szélsőséges és kerülendő út a régi konvenciókhoz való görcsös ragaszkodás, amely a színházban megakadályozza, hogy a mai nézőkhöz érvényesen és közvetlenül szóljunk, új nézőket nyerjünk meg, bevonzzuk a fiatalokat a színházba – folytatódik a pályázat. – A múlt sohasem rekonstruálható pontosan, de a színházban egyébként sem érdemes a régi formákat, régi tartalmakat egy az egyben visszahozni, mivel a színházművészet a jelenben létezik.
Az utóbbit nem lehet nem annak a fényében olvasni, hogy Eperjes Károly a Globe Színház stílusában és szellemiségében rendezte meg a Soproni Petőfi Színházban a Rómeó és Júliát, ahogy arról a sopronmedia.hu is beszámolt. Először egyébként a Pesti Magyar Színházban rendezte meg a Rómeó és Júliát, hasonló stílusban.
Szintén két jelentkező maradt a Budapesti Operettszínházra pályázók közül, Szabó P. Szilveszter színművész pályázatát ugyanis – Halasi Dánieléhez hasonlóan – érvénytelenítették.
Pénteken, a társulati ülés másnapján e-mailben kaptam értesítést arról, hogy a pályázatomat hivatalos okiratok hiányában érvénytelenítették
– mondta az Indexnek Szabó P. Szilveszter. Igazolnia kellett, hogy legalább öt éve a pályán van, ezért be kellett szereznie a Karinthy Színházból 2012-re vonatkozó, a Budapesti Operettszínházból pedig 1996-os igazolást, hogy ott dolgozott.
Mint mondta, ezeket az iratokat szeptember 12-én pótolta, a minisztériumban pedig erről jegyzőkönyvet vettek föl, és nem hivatkoztak a pótlási idő lejártára, ahogy a pályázatot is befogadták. Szabó P. tehát azt gondolhatta, hogy minden rendben van.
Közel egy hónapig ültek ezen a döntésükön, majd a társulati meghallgatás másnapján jött a kegyelemdöfés
– mondta Szabó P. Szilveszter, aki értetlenül áll a döntés előtt. Ahogy azt megírtuk, a társulati szavazáson Szente Vajk író-rendező győzött (37 százalékkal), Szabó P. Szilveszter lett a második (35 százalékkal), és a jelenlegi főigazgató, Kiss-B. Atilla kapta a legkevesebb szavazatot (28 százalékot). Szente Vajk és Kiss-B. meghallgatása ma, azaz hétfő délután lesz a Kulturális és Innovációs Minisztériumban.
(Borítókép: Mácsai Pál. Fotó: Keleti Éva / MTI)