Egy titkos kódnak köszönhetően 115 millió forintért kelt el Perlrott Csaba Vilmos alkotása a Kieselbach Galéria október 10-i árverésén. A látszólag eldugott motívum valójában olyan mottónak vagy vallomásnak tekinthető, ami az alkotó számára kiemelten fontos volt.
A modern magyar festészet egyik legszebb csendéleteként emlegetik Perlrott Csaba Vilmos Csendélet Matisse-képpel és szoborral című, 1912 körül készült kompozícióját, amely a párizsi iskola festőiségét, Paul Cézanne francia festő kékjeit, a Louvre antik szobrát és Henri Matisse francia festőművész aktképét idézi meg. A budapesti Kieselbach Galéria október 10-i árverésén az alkotás 115 millió forintos leütési áron talált új gazdára.
A csendélet bal felső sarkában látható aktkép a „Matisse-kód”. A látszólag eldugott motívum olyan mottónak vagy vallomásnak tekinthető, ami az alkotó számára kiemelten fontos volt.
A Matisse-kód ugyanis egy titkos jelzés, amit csak Matisse fauve művészetének ismerői tudtak dekódolni.
Mint az aukció katalógusában olvasható: az akt előképe Henri Matisse 1908-ban festett Fekete és arany akt című műve. A merész fauve kép a párizsi mester egyik nagy kedvence volt, beválogatta azok közé a legjobb friss illusztrációk közé, amelyeket a hamar legendássá vált, a modern festők által bibliaként forgatott Jegyzetek a festészetről című cikke mellett jelentetett meg egész oldalas reprodukcióként. A cikk a La Grande Revue 1908-as karácsonyi számában látott napvilágot.
Minden bizonnyal Perlrott ebből az újságból tépte ki a gyűrött reprodukciót, hogy kiszögezze műterme falára, örökké emlékeztetve magát mestere tanítására. Szimbolikus gesztusként ráfestette a csendéletére is, mintegy jelszóként vagy titkos kódként a Matisse-tanítványok és követők számára. A legkiérleltebb perlrotti kompozíció a „Matisse-kód” megfejtése révén juttatta el a festményt a száz millió feletti árszintre.
Az aukción a modern magyar festészet kiemelkedő remekművei között szerepelt Orbán Dezső 1910-es Kis aktja is. A 34 millió forintért leütött kép a neves nyugatos írót és iparművészt, Orbán Dezső budapesti műteremtársát, szerelmét, Lesznai Annát ábrázolja.
A több mint százéves kort megélt festő a képet magával vitte új hazájába, Ausztráliába, amikor 1939-ben emigrált. Majd sok évtizednyi ausztráliai kitérő után a hazai közönség a festménnyel legutóbb a Magyar Vadak és a Nyolcak kiállításokon találkozhatott. A kép párját, a szintén meztelen Lesznait megjelenítő Nagy aktot a közelmúltban a Magyar Nemzeti Bank vásárolta meg.
Egy hasonlóan modernista szellemiségű akt Járitz Józsától életműrekordot ért el az árverésen: az 1916-os Fekvői női akt című kép 12 millió forintért kelt el, és életműrekordot ért el Gráber Margit egyik arcképe is.
Scheiber Hugó első világháborús, katonasapkás önarcképe 16 milliós forintért talált új gazdára. Az aukció népszerű alkotása volt Vaszary János Pompadour című, 1926 körül készült kompozíciója, amely kikiáltási árát jelentősen meghaladva érte el a 48 millió forintos leütést. Életműrekordot ért el még Vörös Géza cilinderes, magritte-os önarcképe, amely 40 millió forintért talált új gazdára. Az életmű legdrágább alkotásai közé került Kontuly Béla római iskolás fő műve, a muzeális rangú, 1930-as Csíkos blúzos lány.
Az 1945 utáni művek közül Keserü Ilona Labirintus című, 2000-es évek elején született műve
heves licitharc mellett kikiáltási árának csaknem háromszorosáért cserélt gazdát.
A külföldről hazatérő magyar műtárgyak közül Fredric Károlynak, Amerikában élő, magyar származású festőnek, a New York-i absztrakt expresszionizmus képviselőjének nonfiguratív műve 14 milliós leütési árat ért el az őszi árverésen.