Budapesten a Néprajzi Múzeumot is elérte a koreai hullám. A Szöul Történeti Múzeum Magyarországra hozta a dél-koreai főváros történetét, és modern mindennapjait. Az öltözködés és a lakáskultúra változásának bemutatásán keresztül megtudhatjuk, mi teszi Szöult igazán egyedivé.
Az 1990-es években indult koreai hullám – más néven hallyu – egyre nagyobb térnyerése az utóbbi időben Magyarországon is érezhető. Nemrég még a Chef’s Table című netflixes sorozatból ismert Jeong Kwan világhírű koreai szerzetesnő is Budapestre látogatott – és főzött nekünk – a Koreai Kulturális Fesztiválon.
A hallyu-jelenég ugyanis nemcsak a popkult – filmek, televíziós sorozatok és zene – külföldi terjeszkedését jelenti, hanem ide tartozik a gasztronómia és a divat is.
A Néprajzi Múzeum legújabb, A koreai stílus – Hagyományos öltözék és lakás Szöulból című tárlatán 2023. október 18. és 2024. február 18. között még a kortárs divattervezők modern hánbok (hagyományos koreai öltözék) ruhadarabjait is megtekintheti a látogató. Sőt
A tradicionális koreai viseletet a kiállításon fel is lehet próbálni.
Kiderül az is, hogy mikor és kik hordtak az országban fehér, fekete, piros, kék és zöld színű öltözéket az elmúlt évszázadokban: egy-egy ruhadarabban ugyanis jelen van a viselőjének státusza, képzettsége, rangja, pozíciója, kora és neme – azaz nemcsak Szöul hagyományai, hanem az ott élők sorsa és mindennapjai is.
Az alattvalókat például viseletük alapján „fehér ruhás embereknek” is nevezték.
Azt is megtudjuk, miért hívják Szöult a kalapok városának: ez a kis kiegészítő szintén sok mindenről árulkodott. Hagyományos viseletbe öltözött emberekkel egyébként a mai napig találkozhatunk a város utcáin, bár ma már a ruhadarab átalakított, újabb változatról beszélhetünk. A turisták is előszeretettel hordják.
Szöul több évszázadon át – 1392 és 1910 között – a Csoszon-dinasztia székhelyéül szolgált. Ebben az időszakban a város vezető szerepet kapott a filozófia, a tudomány és a művészet. A mindennapokhoz kapcsolódó öltözködési, étkezési és lakáskultúrában is az élen járt. A XIX. században a nyugati kultúra egyre inkább beférkőzött Koreába, majd a XX. században súlyos pusztítások érték Szöult. Az ezt követő újjáépítés teljesen átalakította a várost.
A szöuli felhőkarcolók sűrűjében azonban a mai napig megtalálhatók a királyi paloták és a hagyományos koreai technikával és stílusban készült épületek, azaz a hánok házak. A tárlaton a XVI-XVII. századi épületek makettjei is megtekinthetők, valamint életnagyságban csodálhatjuk meg a modern hánok belső, vendégváró terét.
A Csoszon-dinasztia idejében tervezett épületekben
a férfiak és a nők lakrészeit élesen elválasztották egymástól, de a közemberek és a felső osztály lakásai sem fértek meg egymás mellett.
A tárlaton ennek részleteibe is betekintést nyerhetünk.
A Szöul Történeti Múzeum arra tesz kísérletet a budapesti időszaki kiállításon, hogy a nagyváros stílusát annak történelmi gyökereivel együtt mutassa be. A koreai stílus – Hagyományos öltözék és lakás Szöulból című tárlaton négy termen, valamint több száz tárgyon és ruhadarabon keresztül ismerkedhetünk meg a koreai kultúrával. A megnyitón a kiállítás koreai kurátorai vezették körbe a sajtó munkatársait.
(Borítókép: Szollár Zsófi / Index)