Két eredménytelen kísérlet után harmadszor is kiírják a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (Zeneakadémia) rektori székére a pályázatot. A tiltakozások hatására visszavont első pályázat után meghirdetett második felhívásra öt pályamű érkezett – abból a Kulturális és Innovációs Minisztérium szerint négy érvénytelen volt. Az egyik elutasított pályázó, Tóth Péter zeneszerző levelet írt Csák János kulturális és innovációs miniszternek: az Index birtokába jutott dokumentumban tételesen cáfolja, hogy nem felelt volna meg a kiírási feltételeknek.
A levélen szereplő dátum szerint azon a napon – 2023. október 12-én – adták fel Tóth Péternek a Kulturális és Innovációs Minisztériumból az elutasító határozatot, amelyiken Csák János kulturális és innovációs miniszter egy interjúban bejelentette, hogy a Zeneakadémia élére „benyújtott öt pályázatból négy nem felelt meg a kiírás feltételeinek, így érvénytelen lett”.
A miniszter szerint „noha mindenki lehetőséget kapott hiánypótlásra, nem éltek vele, volt, aki nem tudott, és volt, aki nem akart válaszolni”. Ugyanitt közölte azt is, hogy egyetlen érvényes pályázat maradt, Keller Andrásé, ő azonban sajnálattal visszavonta a pályázatát, mert „olyan méltatlan személyes támadások érték, amelyek mélyen sértik a szakmai és emberi méltóságát”.
Az elutasító levél október 16-ig nem érkezett meg, ezért Tóth Péter levélben érdeklődött Csák Jánosnál, hogy mi volt az elutasítás oka: az indoklás – az említett október 12-i dátummal – október 19-én érkezett meg.
Azt korábban is lehetett tudni, hogy az öt pályázóból három – Győriványi György Sándor, Marosi László és Kutnyánszky Csaba – nem felel meg a második kiírásnak, hiszen nem rendelkeznek az előírt magas állami kitüntetéssel. De – Keller András mellett – Tóth Péter egyetemi tanár, Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, Magyarország Érdemes Művésze, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a Zeneművészeti Tagozat vezetője, a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának korábbi dékánja minden feltételnek eleget tett, és nem is kapott hiánypótlásra való felszólítást a Kulturális és Innovációs Minisztériumból.
Tóth Péter az elutasító levelet tehát 2023. október 19-én kapta meg: ebben az szerepel, hogy azért utasították el a pályázatát, mert nem derül ki belőle, hogy rendelkezik-e nagyszámú, nemzetközileg is elismert lemezfelvétellel, ahogy az sem állapítható meg belőle, hogy zsűrizett-e például a Word Federation of International Mucis Competition által jegyzett nemzetközi versenyen.
Nem állapítható meg továbbá a pályázatából – írja a levél –, hogy ismeri az európai zenei élet meghatározó művészeti és oktatási intézményeit, ahogy az sem, hogy „magas szintű jártassággal rendelkezik zenei intézmények működését vagy menedzselést illetően”. Emellett nem csatolt a pályázathoz olyan dokumentumot, amellyel nemzetközi szakmai szervezetekben végzett munkáját, a nemzetközi szakmai életben való részvételét bizonyítja.
Tóth Péter minderre levélben válaszolt: mint írja, a pályázathoz csatolt fényképeken látszik, hogy a lemezeit a Hungaroton adta ki, amely nemzetközi kiadványokat forgalmazó lemezkiadó.
A minisztérium számonkéri, hogy nemzetközi versenygyőzelmei és versenyeredményei nem nemzetközi környezetben valósultak meg, például a Federation of International Music Competitions által jegyzett versenyeken – ez a feltétel azonban Tóth Péter levele szerint nem szerepelt a pályázati kiírásban. „Nemzetközi versenygyőzelmeim – mint az a közjegyző által hitelesített másolatból is kitetszik – a Union of European Choral Federations, későbbi nevén European Choral Association, Európa legnagyobb kórusszövetsége nemzetközi zeneszerzőversenyein születtek.”
Mindemellett a pályázatában leírta, hogy négy évig volt az Óbudai Társaskör igazgatóhelyettese, művészeti vezetője, és hat évig vezette dékánként a Szegedi Tudományegyeteme Zeneművészeti Karát, öt éve ugyanott tanszékvezető dékánhelyettes. Emellett a művészeti felsőoktatással is foglalkozó Magyar Akkreditációs Bizottság Művészeti Bizottságának elnöke. Mindezek bizonyítják a zenei intézmények működésében, menedzselésében való magas szintű jártasságot, írja, hozzátéve, hogy a nemzetközi szakmai szervezetekben való munka, amit szintén számonkértek rajta, egyáltalán nem szerepelt feltételként a pályázati kiírásban.
A levél szerint tehát olyat hiányoltak tőle, ami benne volt a pályázatában, illetve olyat, ami nem is volt követelmény. „Mindezek alapján nem tudom elfogadni elutasító levelét, és kérem pályázatom kiírásnak megfelelő elbírálását” – zárja a levelet Tóth Péter.
Ahogy azt korábban megírtuk, a második pályázati kiírás után a Zeneakadémia hiába várta, hogy a formai követelményeknek megfelelő pályázatokat – Keller Andrásét és Tóth Péterét – megküldje a szenátus részére a minisztérium, erre nem került sor majd két hónapig, és ebből már sejthető volt, hogy valami készül, hiszen ebből a kettőből a szenátus biztos, hogy Tóth Pétert jelölte volna a minisztérium által preferált Keller Andrással szemben.
Úgy tűnik, hogy se törvénymódosítással, se más módon nem tudták volna megkerülni a szenátust, így inkább elsöpörték a második kiírást az összes pályázóval együtt, Keller András pedig – a körülmények ismeretében nem is olyan váratlanul – visszakozott.
Csák János tehát, mivel nem tudott hova lépni, inkább felborította a sakktáblát.
Az új játék a harmadik pályázattal indul: ezt a törvény szerint továbbra is úgy kell kiírni, hogy előtte a szenátusnak el kell küldeni véleményezésre. Tóth Péter az Indexnek elmondta: hacsak nem szerepel a kiírásban valami új, számára teljesíthetetlen feltétel, ismét el fog indulni a pályázaton.
Vigh Andrea rektori megbízatása mindenesetre 2023. október 31-én lejár: az új rektor megválasztásáig Kutnyánszky Csaba oktatási rektorhelyettes vezeti majd az intézményt. Az előzményekből azonban arra lehet következtetni, hogy a rektorválasztás továbbra sem lesz váratlan fordulatoktól mentes.