A halottakról való megemlékezés kultúránként eltérő, ugyanis vannak országok, ahol kifejezett ünnepnapnak számít a halottak napja, máshol viszont a gyászé és a szomorúságé a főszerep ezen a napon.

A katolikus és több protestáns egyház november 1-jén tartja a megemlékezést halottairól, és ez munkaszüneti napnak is számít azokban az országokban, ahol erre a napra esik a halottak napja. November 2-án, minden vallástól függetlenül vált általános ünneppé a holtakról való megemlékezés, azonban ez már nem hivatalos pihenőnap – írja az oeconomus.

A skandináv országokban október 31-től egészen november 6-ig fél nap munkaszüneti napot kapnak az emberek, valamint akadnak olyan országok is – mint például Oroszország –, ahol kiemelt napja a halottakra való emlékezésnek. 

A november eleji időszak számos kultúrában a halálról szól, azonban mindenhol egy kicsit máshogy állnak az ünnep kérdéséhez. 

„Csokit vagy csalunk”

Az angolszász országokban elterjedt az október 31-én esedékes halloween (eredetileg: All Hallows Eve), amely valójában egy ősi kelta ünnep, manapság viszont a gyerekekről szól, akik ezen az estén ijesztő jelmezbe bújnak és édességvadászatra indulnak. Ez a szokás az egész világon egyre elterjedtebb, már Magyarországon is egyre nagyobb a népszerűsége.

Ahol igazi ünnep a halál

A latin-amerikai országokban igazán különlegesen állnak a halál és a túlvilági lét kérdéséhez, ugyanis a Día del los Muertos ünnepére úgy tekintenek, mint az élők és a túlvilág közötti kapu kinyílásának napjára. 

Ezekben az országokban tényleg mindent beleadnak, hogy megfelelő módon tisztelegjenek halottaik előtt, és inkább örömünnepként tekintenek erre a napra, semmint a gyász képviselőjére. Náluk az ünnep általános kellékei:

• az oltár – erre helyezik rá elhunyt szeretteik képeit, köré gyertyákat és egyéb emléktárgyakat is tesznek,
• ünnepi ételek – főként az egykori családtagok kedvenceit készítik el.

Mexikóban már igazi nemzeti szimbólummá vált az ünnep, így fel is került az UNESCO világörökség listájára.