„Ha valakinek ugyanazt szeretném elénekelni, mint ötven évvel ezelőtt, azt valóban másképp kell csinálni. De ez ösztönösen jön, és megoldjuk” – emelte ki az énekes a beszélgetésben.

Gryllus Dániel az interjúban több dologra is kitért. Beszélt arról, hogy

• a Kaláka már 55 éves lesz, de nem fog rajta az idő, hiszen a nagy magyar költők versei – amelyeket az együttes feldolgoz – stabilan állják a sarat, a stabilitáshoz és folytonossághoz azonban változás kell, így a zenekar is alkalmazkodik a változó időkhöz, ezért tud fennmaradni.
• A versek funkciójuk szerint eléneklésre születtek, nem pedig olvasásra; Gryllus akármilyen verset néhány perc alatt képes lenne dallamosítani.
• A feldolgozott versek felnőtteknek szólnak, érett, komoly témákat dolgoznak fel, a gyerekek mégis rajonganak a Kaláka muzsikájáért, koncertekre járnak, és a streamingplatformokon is hallgatják az együttes számait. 

• Manapság sokan kritizálják a hazai zenei oktatást; az énekes szerint „a zenének az oktatásban valóban sokkal nagyobb lehetne a szerepe, mint az egyszerű éneklés, hiszen az egész lelkületet meghatározza”; a Kaláka dalait azonban inkább irodalomtanárok használják.
• Korábban tiltakozott a dalaik tanítása ellen, ma már belátja, hogy sokan általuk ismerik meg a magyar irodalom gyöngyszemeit.
• Az anyanyelv a kapocs, a hazánk az anyanyelv.

• Sajnos minden túlpolitizált, márpedig ezzel a helyzettel, akár egy-egy mondattal is vissza lehet élni. Míg „a rendszerváltáskor minden meghívásnak eleget tettünk, mindenhova elmentünk, ahova hívtak minket: legyen az MDF, SZDSZ, mindegy volt. Aztán ebből az lett, hogy azt, aki részt vett egy politikai rendezvényen, az újságírók elkezdték cikizni azzal, hogy ő már csak a fél országé.” 
• Ma már azért nem járnak ilyen rendezvényekre, mert nem akarnak csak egy réteghez szólni, hiszen olyan kort élünk, amikor a közvélemény így gondolkodik. 
• Azok az énekesek, például Bródy János vagy Koncz Zsuzsa, akik már a kezdetekkor felvállalták, hogy politizálnak, még mindig nagy tömeget mozgatnak meg, szemben például Tóth Gabival, akitől hiteltelennek tűnik az üzenet.
• A Petőfi Zenei Tanács tagjait nem politikai alapon választották, a tagok neves, profi művészek. Gryllus eddig nem vállalta a felkérést, hogy hasonló szervezet tagja legyen.
• Mecénások (például pályázatok vagy az üzleti szférában mozgó támogatók) nélkül nincs művészet; sok pályázat azonban éppen a politikai hozzátartozás miatt fullad kudarcba.
• „Mi is kaptunk támogatást a Petőfi ügynökségtől, a Kulturális Minisztériumtól és néhány nagy cégtől is. Csak így lehet túlélni.”
• Sok hír elszalad mellette, ugyanakkor a háborús történéseket látja, olvassa. Ezzel szemben nem tudja, mi hiteles és mi nem, hiszen rengeteg fals információ kering az interneten.
• Ma már nem jár tüntetni, nem is érzi, hogy egy tüntetés változtatna az ország helyzetén, mégis vallja, hogy csak tüntetéssel lehet elérni valamit. Magyarországon azonban nincs meg az a forradalmi kultúra, mint – mondjuk – Franciaországban.

A Kaláka a mai napig a magyar zenei élet meghatározó szereplője, 2023 januárjában jött ki új lemezük, a Fontosnak vélt vinnivalóim című album. Az együttes az évtizedek során többször is áthallásos produkciókat tűzött műsorra, nyíltan azonban sosem politizált.

Mi inkább összekötők szeretünk lenni, nem akarunk szétválasztani

– nyilatkozta januárban az Indexnek.

(Borítókép: Gryllus Dániel. Fotó: Németh Kata / Index)