Végigsöpört az interneten az, ami a mostanában a Szépírók Társaságával történik. A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) ugyanis úgy döntött, hogy 2024-től nem támogatja az írószervezetet – s mindezt indoklás és fellebbezési lehetőség nélkül közölte.

Azt már tudjuk, hogy a társaság felhalmozott egy kis tartalékot, így nem fogja lehúzni a rolót. És azt is, hogy az első sokk és döbbenet után az írószervezet megrázta magát, mert nem akar elsüllyedni. 

Már külföldről is látszik

A Szépírók Társasága most elsősorban a külföldi pályázati lehetőségeket keresi, és a tagság, az olvasók és az eddigi támogatóik segítségében bízik. A programjaikat nemzetközi és európai uniós forrásokból, pályázati alapokból próbálják megoldani a következő időszakban. Erről Czinki Ferenc, a szervezet elnöke beszélt az Indexnek. 

„A hír kirobbanása után Berlinben voltam, a Szépírók Társasága ugyanis régóta együttműködik a berlini művészeti akadémiával. 2020 végén sok más szervezettel együtt megalapítottuk az akadémiák európai szövetségét. 

Ez a hatalmas ernyőszervezet részben azért jött létre, hogy európai kultúrpolitikai ügyekkel foglalkozzon, és ráirányítsa a figyelmet azokra az európai helyszínekre, ahol valamilyen módon – akár anyagi, akár politikai szempontból – a szólás-, az alkotói és művészeti szabadság gondban van. Már külföldről is látszik, hogy Magyarországon ez nyilvánvaló probléma

– mondta Czinki, aki szerint a szövetséggel már jó ideje próbálnak megoldást találni a Szépírók Társasága helyzetére.

Európa nyugati országainak akarják megmutatni, mi folyik jelenleg a magyarországi kultúrpolitika színterén, ami amúgy az Európai Unió szabályrendszerében valósulhat meg. Hogy ami Magyarországon, Lengyelországban és Szlovákiában zajlik, az más országoknak példa legyen arra, hogyan lehet a negatív folyamatokra megoldást találni.

„Fontos hozzátenni, hogy a nyugati országokban sem hibátlan minden. Ők is küzdenek belpolitikai és gazdasági problémákkal, de azért ki lehet jelenteni, hogy az ottani problémák annyira közvetlenül nem érintik az ottani művészeti élet szereplőit, mint nálunk” – fogalmazott a szervezet elnöke, aki hangsúlyozta:

Szerinte ezt hazai szinten kell megoldani. Az viszont megállapítható, hogy a magyar és a német irodalom, irodalmi élet hosszú évtizedek óta szoros kapcsolatban van.

„Németországban különösen odafigyelnek arra, mi történik Magyarországon. Odafigyelnek, részben azért, mert ezek a folyamatok egyrészt aggasztók, másrészt tanulmányozásra érdemesek. Kíváncsiak arra, hogyan tudott ez kialakulni. Elmondható, hogy segítőkészek. Rengeteg ötlet van, éppen most tárgyaltunk egy jövő tavaszi költészeti fesztiválról, amelynek egyik tematikája a magyarországi fiatal költészet lehetne. Kaptam néhány javaslatot, mely pályázatokat érdemes figyelni.”

Nincs tartalék az embereknél

Magyarország kis piac, a civil szervezetek problémája részben abból adódik, hogy olyan nyugati modellt próbálnak alkalmazni Magyarországon, amely a helyi piac, a helyi tőke és a helyi magántámogatás rendszerében nem áll meg a lábán, véli Czinki. A Szépírók Társasága egyesületi ideája is onnan indul, hogy állampolgárok egy jóléti demokráciában meglátnak egy problémát, területet, amellyel az államnak vagy nincs ideje, vagy nem akar foglalkozni, de a polgárok összeállnak, és elkezdik vinni az ügyet. Ez lehet problémamegoldás, fejlesztés vagy szórakozás, attól függ, hogy a civil szervezet mit csinál. A rendszer azt feltételezi, hogy akik összeállnak, képesek ezt fenntartani, így az államnak nem feltétlenül feladata támogatni. 

„Magyarországon ez kevésbé működik, mert látható, hogy az embereknek nincs tartalékjuk, hogy ilyenfajta civil tevékenységre áldozzanak.” Czinki Ferenc szerint ez az egyik probléma, a másik pedig az, hogy a magyar állam a rendszerváltozás óta sem funkcionál százszázalékosan, és ez mindegyik kormányra igaz.

A civilek ezért sokszor kénytelenek komoly szociális, kulturális érdekvédelmi feladatokat ellátni, ami valójában az államhoz kötődő szervezeteknek volna a dolga, de az államot nem érdekli, vagy nem jut rá pénze. Eltolódott az egész, ezért a civilek fontosabb és életbevágóbb feladatokat kénytelenek ellátni, mint más országokban – a kultúra is idetartozik. A Szépírók Társaságának – amely több száz taggal rendelkezik – jelentős érdekvédelmi feladatai is vannak, amelyeket nem tud ellátni, mert sem az anyagi, sem a politikai eszközei nincsenek meg

– fogalmazott Czinki Ferenc elnök. 

Nyilván visszautasították

Józsa Márta, a Szépírók Társaságának alelnöke az arútluK című podcast vendégeként elmondta, hogy a Nemzeti Kulturális Alap kuratóriumának abban igaza van, hogy a támogatás nem alanyi jogon jár, hanem pályázni kell. 

A Szépírók Társasága korábbi közleményében azt írta, az NKA döntését nehezen tudja máshogy értelmezni, mint a hazai független irodalmi-kulturális civil közösség elleni, a független színházak kivéreztetéséhez hasonló, egyértelmű és nyílt politikai támadásként, elhallgattatási szándékként. Az NKA ezt a leghatározottabban visszautasította. 

Józsa Márta erről így fogalmazott: „Nyilván visszautasították, mert ezt nem vállalná magára senki.”

A döntés után számos író sorakozott fel a Szépírók Társasága mögött, akik szerint a támogatás elmaradása szomorú és felháborító. Az Indexnek Spiró György is megszólalt az ügyben. Reakciója tömör volt, de velős:

Disznóság.

Háy János szerint ha egy köztestület nem szakszerűen, szakmai alapon osztja el a rábízott közvagyont, akkor alkalmatlan a feladata ellátására. Kukorelly Endre úgy véli, akik ezt a döntést meghozzák, nincsenek az ítélőképességük birtokában. A szlovákiai Bázis irodalmi és művészeti egyesület nyilatkozatban fejezte ki szolidaritását a Szépírók Társaságával.