A Magyar Nemzeti Múzeum 2023. december 13-án megnyílt Magyar Menyasszony című kiállítása arról is mesél, hogy valóban boldogok voltak-e a házastársak, és ha igen, meddig. És vajon mi lehet a boldogság titka? Az 500 évet átölelő, nagyszabású tárlat a mai fiataloknak is szól: számos elgondolkoztató tárggyal, fotóval és installációval találkozhatnak. Aki meg szokta könnyezni az esküvőket, az jobb, ha kikészíti a zsebkendőit, mert igen megható történetek elevenednek meg előttünk.
Manapság életünk legszebb napja, régen azonban teher, sőt trauma is lehetett. Egészen a XX. századig ugyanis azoktól a nőktől, akik a társadalom értékes, rangos képviselői voltak, elvárták, hogy férjhez menjenek. Ami viszont nem változott:
a házasságkötés mindig is kiemelkedett az emberi élet sorsfordító eseményei közül. ez két felnőtt közös útjának, szexuális életének, adott esetben új ház, háztartás, és új család alapításának kezdetét jelenti.
Az esküvő és a lakodalom eseménysora ezt a fontos átmenetet kísérte és kíséri mind a mai napig. A Magyar Menyasszony című magyar és angol nyelvű tárlat azonban nemcsak a nagy napról szól, hanem bemutatja azt is, hogyan változott Magyarországon 500 év alatt a házasság intézménye. Számos tárgyon, fotón, ruhán és installáción keresztül követhetjük végig a nők útját a leánykéréstől a ceremónián át a lakodalomig. És igen, ez most csak a nőkről szól, azaz a nők társadalmi szerepének alakulásáról – ám nem csak nőknek.
Több száz ismert és ismeretlen nő története elevenedik előttünk, féltve őrzött ruháikkal, kellékeikkel, szerelmes leveleikkel együtt, amelyek mind a női szerepek és az esküvőhöz, házassághoz fűződő viszony változásáról mesélnek. Megtudhatjuk például,
A kiállítás megnyitóján a sajtó munkatársait a tárlat kurátora és egyben ötletgazdája, Simonovics Ildikó divattörténész vezette körbe, aki 11 évvel ezelőtt álmodta meg ezt a tárlatot. Minden résztvevő számára világossá válhatott, hogy
igazi szerelemprojekt valósult meg, és közben olyan nagyszabású közösségépítés és közösségi gyűjtés zajlott, amilyet az ország még nem látott.
A három éve alakult Magyar Menyasszony Facebook-csoportnak köszönhetően – amelynek immár 11 600 tagja van – több mint 500 tárgyi felajánlás érkezett a kiállításra. A tagok szép lassan elkezdték megosztani a szüleik, nagyszüleik, dédszüleik esküvői képeit, történeteit. Idilli és tragikus sorsokról lehet olvasni. Az unokák segítettek digitalizálni, a nagymamák pedig örültek, hogy mesélhettek.
A tárlat ezért is különleges: ötvözi a nagy múltú múzeumi intézmények műtárgyait a közösség által felajánlott tárgyakkal. A kurátor szerint „a Facebook-csoport sikere is mutatja, hogy az emberek keresik a gyökereiket”. A kiállításnak egyébként van adatbázisa is, ahova a tárlat lezárultáig bárki feltöltheti saját fényképét. Eddig 1410 esküvői fotó érkezett be, amiket a kiállítótérben is levetítenek.
Ahogy belépünk az első kiállítótérbe, rögtön egy feltűnő – ahogy a kurátor fogalmaz – szalagerdőbe ütközünk, majd a házassághoz fűződő szavakkal és fogalmakkal, valamint kelengyeládákkal ismerkedhetünk meg.
A házasság történetének, valamint a női történelem kibontakozásáról idővonalat is láthatunk egészen az 1000 előtti időktől – amikor még együtt élt a pogány házasságkötés, a lányrablás, majd a feleségvásárlás gyakorlata – 2023-ig, azaz addig a pontig, amíg Karikó Katalin Nobel-díjat kapott.
Ezt követően igazi labirintusban találjuk magunkat, ami nem véletlen:
50 nő 50 egyedi, de az évszázadok távlatában tipikus, közös nagy mintázatba rendezhető történetével találkozhatunk. Ötven olyan nőről van szó, akik képesek egybeszőni sok ezer, sok millió magyar nő életfonalát.
Időben az első – 1522-ből – Habsburg Mária és II. Lajos magyar király története, az utolsó pedig Vanda és Gyula sztorija, akik 2013-ban ismerkedtek meg a Randivonalon. Az 500 évnyi történelem labirintusában a párválasztástól kezdve kísérjük végig a házasság vagy esküvőig vezető úton a hölgyeket – ez adja a kronológiát, és ezért szerepelnek egymás mellett az említett házaspárok. A történetek megírására 19 szakértőt kértek fel a tárlat létrehozói.
Több száz évnyi történelem bontakozik ki, amit azért vállalt be anno a kurátor nagyon meredeken és bátran, mert a Magyar Nemzeti Múzeum textilgyűjteménye őrzi Magyarország legrégebbi esküvői öltözékét. A tárlaton számos világszinten egyedülálló több száz éves ruhát és kelléket is megcsodálhatunk, de ugyanebben a kiállítótérben olvashatunk a szüzességet őrző szűzhártya máig tartó mítoszáról is. Aki nem tudná: a szűzhártya formája, vastagsága nem áll összefüggésben a nő szexuális életével.
A sötétség fenntartásához még ma is magukat orvosnak nevező emberek asszisztálnak. Világszerte hirdetnek szűzhártya-helyreállító műtéteket, ezzel megtévesztve nőket és férfiakat, fenntartva a szüzességet bizonyító »szűz« szűzhártya hamis mítoszát
– olvasható a tárlaton.
A következő teremben fehér menyasszonyi ruhák sokasága öleli körbe a termet, a legidősebb darab 1809-ből származik (bár ez nem biztos, hogy menyasszonyi ruhának készült), az utolsó pedig 2022-ből. A ruhák hatalmas értékét az adja, hogy mindegyikhez tartozik egy egyedi, különleges történet.
A legtöbb tájegység falusi közösségében a XX. századig nem létezett kifejezetten az esküvőre szánt menyasszonyi ruha, így a lányok ünnepi népviseletben mentek férjhez. A magyar népi kultúra viseletbéli hagyományai rendkívül gazdagok és változatosak: vagy húszféle népi menyasszonyi viselettel találkozhatunk.
Ebben a teremben – aki résen van – egy férfikellékre is rábukkanhat. A kiállítás végén pedig bárki fel is próbálhatja a gyönyörű menyasszonyi pártákat.
A Magyar Nemzeti Múzeum legújabb tárlata mindenkinek szól: azoknak, akik már házasok, azoknak, akik most készülnek házasodni, és azoknak is, akik egyszer majd szeretnének házasként élni. A kiállítás 2023. december 14-től látogatható az intézmény József nádor-termeiben.
A megnyitón beszédet mondott Hammerstein Judit, Magyar Nemzeti Múzeum megbízott főigazgatója, Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára, valamint Simonovics Ildikó divattörténész, muzeológus, a Magyar Menyasszony projekt kurátora. A kiállítást Ugron Zsolna József Attila-díjas író nyitotta meg, az eseményt Berecz András Kossuth-díjas énekes, mesemondó történetei színesítették.
(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)