Akár Piaszt Erzsébet királyné ruháját is ékesíthette az a 700 éves aranyozott ezüstékszer, amit az egykori visegrádi királyi palota régészeti feltárásánál találtak a szakemberek – tájékoztatta a Várkapitányság Kommunikációs Irodája szerdán az MTI-t.
A Visegrád Reneszánsza fejlesztési program előkészítő régészeti kutatásai alatt az első visegrádi királyi palota legépebben fennmaradt épülete és egy különleges Anjou-kori ékszer került elő – írták a közleményében, amely szerint a királyi palota egykori Szent Györgynek szentelt palotakápolnája közelében, a Várhegy lábánál állt a most feltárt nagyméretű Anjou-kori udvarház.
Egy 13. század végi, városi faház helyén, I. Károly (Róbert) korában, egy emeletes, feltehetően toronyszerű formát mutató kőépület épült fel. Mellette, a korabeli udvarszinten egy aranyozott, ezüstből öntött ruhakapocs párt találtak a szakemberek fémkeresős eljárással.
A finoman megmunkált, áttört díszű, mindössze 3,5 centiméter széles kapocspár valaha egy előkelő hölgy ruháját díszíthette.
Ilyen kicsiny és díszes kapcsokat ugyanis a női ruhák nyakkivágásának összefogására használtak a középkorban. Divatjuk a 16. századig fennmaradt, ám a most előkerült visegrádi darab a korai, 14. század első feléből való példányok közé tartozik.
Keltezését nemcsak a rajta látható minuszkulás (négyvonalas) betűforma és jellegzetes hatkaréjos rozetta alakja, de lelőhelyének rétegviszonyai is bizonyítják. Még az sem zárható ki, hogy tulajdonosa egykor maga Piaszt Erzsébet királyné, I. Károly (Róbert) hitvese lehetett, ugyanis a feltárt épület feltehetően az ő házának épült - írták.
A régészeti feltárást a Várkapitányság megbízásából, a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeumának és Nemzeti Régészeti Intézetének munkatársai végezték el. A Visegrád Reneszánsza fejlesztési program részeként a Várkapitányság munkatársai korhű formában építik újjá Visegrád történelmi épületeit. A rekonstrukció leglátványosabb eleme a fellegvár és a királyi palota megújítása lesz – áll a közleményben.