A Jóbarátokat ma már a világon mindenhol a leghíresebb és legsikeresebb sitcom-sorozatok között tartják számon. Karaterei életszerűek, bárkit képesek megszólítani, és amikor nézzük, valóban úgy érezhetjük, barátok vesznek körül minket. Még akkor is, ha a hat jóbarátot egyedül nézzük nappalink kanapéjáról. 2023. október 28-án hatalmas veszteség érte a Jóbarátok-családot, amikor Matthew Perry – a fantasztikus Chandler Bing karakter megtestesítője – meghalt Los Angeles-i otthonában. Magyar hangját Sinkovits-Vitay András színművész adta egy évtizeden keresztül. Vele beszélgettünk, és kiderült, cseppet sem véletlen, hogy éppen ő lett „a magyar Chandler Bing.”
A Jóbarátok – eredeti címén Friends – című sorozatot 1994-ben kezdték el sugározni az Amerikai Egyesült Államokban, az NBC csatornáján. Egy szempillantás alatt világsiker lett, amire nem csak az alkotók, a főszereplők nem számítottak, de még a magyar szinkron színművészei sem. Erre Sinkovics-Vitay András így emlékszik vissza:
Az első szinkronrendezőnk, Mohácsi Emil azt mondta nekünk, hogy ez csak egy tinglitangli amerikai sorozat lesz, így szinte csak játéknak fogtuk fel az egészet. Aztán, amikor sikeres lett, éreztük, hogy most már tényleg dolgoznunk kell.
A szinkronizálást a magyar színésztehetségek „kismillió helyen végezték”, kezdve a Liget Stúdióval egészen az HBO-ig. Ők adták a hat jóbarát hangját:
Sinkovits-Vitay számára nagyon meghatározó volt az a 10 év (1994–2004), amelyet a sorozattal és Chandler Bing karakterével töltött, és közben a kollégáival is kialakult az a „jóbaráti” viszony, amelyet a sorozatban a képernyőn is láthatunk.
Sinkovits-Vitay András arról is beszélt, hogy sokkolta Matthew Perry halálhíre. Olyannyira, hogy elhatározta, magánemberként is utánanéz annak a személynek, akivel egy évtizedig szinte minden napot együtt töltött. A magyar színművész számára ekkor derült ki az, hogy az a magány, amelyet Bing szerepében mindig is érzett Matthew Perryn, valóban a mindennapjainak része volt. Perry kisgyermekkorától kezdve keményen küzdött a magánnyal, és valószínűleg ezért tudta tökéletesen megformálni a szarkasztikusan vicces fiú karakterét is. Chandler Bing háttértörténete szinte pontosan ugyanolyan, mint Perryé.
Amikor elolvastam a hírt, hogy meghalt, úgy éreztem, mintha a lelkem egy darabját tépték volna ki
– mondta Sinkovits-Vitay András, majd arról is beszélt, hogy sokáig nem is értette, hogyan történhetett meg mindez Matthew Perryvel. Később pedig az dühítette fel, amit a színész távozása hozott magával, kezdve a különböző pletykákkal, vagyoni helyzetének firtatásával, pedig a vagyonát – mint később kiderült – a családja jótékony célokra fordítja.
Sinkovits-Vitay úgy fogalmazott, hogy Perry és az általa megformált Bing karaktere nagyon a szívéhez nőtt. Leginkább az tette különlegessé és nagyon szerethetővé, hogy „szarkazmusával és különcségével” mindig onnan lógott ki, ahol éppen volt. Perry igazi egyéniség volt; nemcsak színész, de dramaturg és író is. Ez a művészi összetettség tette őt igazán kiemelkedővé – és „kilógóvá″ – Hollywoodban.
Különösségét leginkább a Reunion: Újra együtt című filmben érezte. Ebben a Jóbarátok szereplői 17 év után összegyűltek, közösen idézték fel a forgatási éveket. Sinkovits-Vitay ugyanakkor arról is beszélt, megrémítette, amikor látta, hogy Perry arca mennyire eltorzult 2021-re. A szinkronszínészt megviselte a fizikai változás látványa.
Mindenki felett múlik az idő, de rá ez valahogy különösen rossz hatással volt
− fogalmazott.
Hozzátette, Perry „kilógása″ ebben a filmben is érzékelhető, hiszen abban a jelenetben, amikor a hat színész kiszáll egy autóból, mindannyian azonos irányba indulnak el – kivéve Perryt, aki teljesen másfelé.
Sinkovits-Vitay András mindezek alapján sommásan csak így fogalmazott: „Nagyon jól éreztem magam Matthew Perry társaságában.” Azt pedig, hogy a harmadik évadtól már komfortossá számára a szinkronszerep, és kezdte felfedezni, ki is valójában Matthew Perry, édesapjának, Sinkovits Imrének köszönheti. Ő ugyanis arra tanította, hogy egy szereppel kapcsolatban mindig nézzen utána mindennek, mert csak így tudja azt hitelesen előadni.
Így is tett, és ezáltal sok azonosságot is felfedezett önmaga és Matthew Perry között. Kezdve a kíváncsisággal, „ami megvolt Perryben is, ezért tudott remek dramaturgiát összerakni a sorozatban, és ezért tudott színházi darabokat, forgatókönyveket és regényt is írni”. Igaz, a valóságban soha nem találkoztak, de ahogyan fogalmazott: „a közös munka mindig olajozottan működött kettőnk között.”
A szinkronszínész még a hithez való hozzáállásban is érez azonosságot, ugyanis annak ellenére, hogy Perry nyíltan ateistának vallotta magát – életrajzi könyvében olvashatjuk, hogy –, rendszeresen fordult Istenhez segítségért. Sinkovits-Vitay azt mondta, ő is így tesz a nehezebb, embert próbálóbb időkben, úgy érzi, Istenben tudnak igazán találkozni.
Perryvel azonban nemcsak a sorozatban „dolgoztak együtt″, hanem különböző mozifilmekben is. Sinkovits-Vitay András szerint egy jó színész nem magára húzza a szerepeket, hanem belebújik a karakterekbe – és ezt Matthew Perry tökéletesen végre is hajtotta. Véleménye szerint Perry remek alakítást nyújtott a Bérgyilkos a szomszédom és a Pereld a nőt című filmekben is. Utóbbinál különösen erősen átjön a „chandlersége”, így amikor a filmet szinkronizálta, azt a munkát nagyon élvezte:
Megtanultam őt szinkronizálni... legalábbis remélem.
A kilencvenes években induló sorozat a mai napig aktuálisnak számít, generációkon átívelő hatással bír. Sinkovits-Vitay szerint ez a különlegessége abban az átütő humorban rejlik, amit a sorozat képvisel. Szerinte az ember eredendően jó, és vágyik is a jóra, és arra az összetartásra, amit ez a filmsorozat képvisel. „Az emberekben megvan ez a vágy, már csak meg kell valósítani” – fogalmazott.
A színművész azt is megemlítette, a Jóbarátok-sorozat olyannyira a szívükhöz nőtt, hogy az utolsó évad utolsó jelenetének szinkronizálásakor elsírták magukat, „mert ez a sorozat ezt teszi az emberrel”.
Sinkovits-Vitay András a nemzet színésze, Sinkovits Imre és Gombos Katalin színművész gyermeke, valamint Sinkó László Kossuth-díjas színművész és szinkronlegenda unokaöccse. Éppen ezért akár azt is gondolhatnánk, hogy számára teher lehet a színművészet mint hivatás.
Ez közel sincs így, bár Szülei eredetileg „eltiltották″ a pályától.
Végül 1976-ban mégis elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, majd Bécsben is tanult három évet a Max Reinhardt Szemináriumban. Szerinte „pont jókor született ahhoz, hogy színész lehessen”, mert rengeteg lehetősége adódott szakmai életében, amikért nagyon hálás.
Bejárhatta a világot. Amerikától kezdve Havannán és Mallorcán át Lengyelországban, Spanyolországban és Oroszországban is megmutathatta tehetségét. Szerepeit mindegyik országban az adott nemzet anyanyelvén játszotta, és olyan neves művészekkel, írókkal dolgozhatott együtt, mint Gabriel García Marquez vagy Placido Domingo.
Édesapjával is összeraktak egy közös előadást Lélekben összenőve címmel, amellyel több mint tízezerszer léptek fel. Ebben az időszakban úgy érezte, hogy apának és fiúnak sikerült lélekben is összenőniük.
A hetvenegy éves Sinkovits-Vitay András mai napig aktív. Szabadúszó színművész. Büszkén mesélte, hogy még soha nem adott vissza szerepet, fellépéseit pedig sérülten sem hagyja ki.