Felszántotta az internetet, hogy a művészettörténet kikerül a Nemzeti alaptantervből. A Belügyminisztérium most az Indexnek válaszolt a döntés okáról. Mint írják, a Nemzeti alaptanterv utoljára 2020 elején változott. A tantárgy megszűnése a közismereti tantárgyakat tanító középiskolákat érintette, a művészeti szakgimnáziumok esetében azonban a szakirányú szakképesítés megszerzéséhez a művészettörténeti tanulmányokat továbbra is el kell végezni.
Közleményben tiltakozott a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Filozófiai és Történettudományi Osztálya Művészettörténeti Tudományos Bizottsága az ellen, hogy a művészettörténet tárgy kikerül a Nemzeti alaptantervből – mint azt korábban megírtuk.
„Elfogadhatatlannak, átgondolatlannak, rövid és hosszú távon egyaránt rendkívül ártalmasnak tartjuk a döntést, amely a képző-, ipar- és építőművészet több ezer éves múltjáról és kortárs alkotásairól úgy véli, hogy azok nem szerves részei az általános műveltségnek.”
Az ügyben megkerestük a Belügyminisztériumot (BM), amelynek Kommunikációs Főosztálya válaszolt kérdéseinkre. Levelükben azt írják, hogy a Nemzeti alaptanterv utoljára 2020 elején változott.
4 év után sikerült egy akkor lefolytatott vitát felmelegítenie a médiának, és úgy tálalnia, mintha mostanában bármi új döntés született volna. A művészettörténet tantárgy tartalma részben a korszerűbb, a kreativitást előtérbe helyező vizuális kultúra elnevezésű tantárgy tartalmában, részben az irodalom, a történelem és a földrajz tantárgyak tartalmaiban jelenik meg.
Mint fogalmaznak, a „tantárgy megszűnése a közismereti tantárgyakat tanító középiskolákat érintette, a művészeti szakgimnáziumok esetében azonban a szakirányú szakképesítés megszerzéséhez a művészettörténeti tanulmányokat (Művészettörténet a 19. századig; A 20. századi művészettörténet; Kortárs művészet és szakmai környezet) továbbra is el kell végezni” – áll a Belügyminisztérium válaszlevelében.
Az MTA szerint a tárgy kivezetése a gimnáziumi oktatásból ellehetetleníti az évtizedek óta nagy sikerrel folyó Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyek e témában való megrendezését. Mindez a művészettörténeti egyetemi képzésre felvételizők számának csökkenését vonja magával, veszélyezteti az oktatás színvonalát, valamint a muzeológiai, műemlékvédelmi, múzeumpedagógiai, tudományos szakemberek utánpótlását.
Az ügy több közéleti szereplőnél kiverte a biztosítékot. Nyáry Krisztián író, a Líra kreatívigazgatója Facebook-posztban fejtette ki véleményét. Szerinte hatalmas kár ez, és nemcsak azoknak a gyerekeknek, akik művészeti szakon tanulnának tovább.
„A művészettörténet oktatását még báró Eötvös József emelte be a középfokú oktatásba az 1870-es években. A magyar oktatáspolitika legjobb korszakában az alapműveltség részének és a világ megértéséhez vezető hatékony eszköznek tekintették a képzőművészet nagy korszakainak és nagy alkotóinak megismerését.”
Ungár Péter, az LMP–Zöldek társelnöke is billentyűt ragadott. Facebook-posztban azt írta, hogy a Magyar Tudományos Akadémia közleményben jogosan tiltakozik. „Az egész egy megmagyarázhatatlan, bődületes badarság.”