Kína délnyugati részén egy ősi Buddha szobrot „rongáltak” meg a helyiek. Mivel bevallásuk szerint Buddha meghallgatta őket, és teljesítette is kérésüket, szobra újrafestésével szerettek volna hálát adni neki. Tervük részben sikerült, mielőtt a hatóságok közbeléphettek volna. A szakemberek szerint a festékanyag nem okozott tartós károsodást, ezért idővel helyre tudják állítani a műemléket.
Több mint 760 ezer. Ennyi mozdíthatatlan műemlékkel rendelkezik Kína – ebbe a csoportba sorolják a nagy falat is. Ennek ellenére mégis csupán ötezer van, amelyet nemzeti szinten, komolyabb védelemmel láttak el, és fokozottan ügyelnek rá, nyilatkozta Csen Pei-jun a Nemzeti Kultúrörökségi Hivatal képviselője egy sajtókonferencián.
Ahogy arról az NBC News is beszámolt, a múlt hónapban súlyosan károsítottak egy 1400 éves Buddha-szobrot, ráadásul nem is ártó szándékkal. Az elkövetők helybéliek voltak, akik hálát akartak adni Buddhának, amiért az meghallgatta imáikat, és teljesítette kérésüket.
Noha az incidens nem mai, a hír csupán a napokban járta be a kínai sajtót, amikor a WeChaten – a kínai közösségi média oldalán – kezdett el terjedni az átfestett szoborról készült videó. Az oldalon még a kommentelők is két táborra szakadtak – az egyik táborban a hatóságokat hibáztatva a hanyag védelemért, a másikban pedig felmentve az elkövetőket, mondván,
régebben is hasonló módon tisztelegtek az istenségek előtt az emberek.
A Nanking Megyei Kutatóközpont azt nyilatkozta a Kulturális Tulajdon Védelemnek, hogy még november elején az egyik helyi lakos kérte arra édesanyját: keressen valakit, aki friss, ragyogó színekbe tudja öltöztetni a szobrot, ezzel hálálva meg, hogy teljesítette vágyaikat.
Az incidenst követően a helyi hatóságok közleményben nyilatkoztak arról, hogy megerősítették a műemlék védelmét, ezzel megelőzve a további károsítást. Noha a szobrot még 2021-ben fedezték fel, nem került föl a műemlékvédelmi listára, ezért a helyi hatóságok kénytelenek maguk foglalkozni vele, központi segítség nélkül. Bár a szobrot térfigyelő kamera is szemmel tartja, a helyi műemlékvédelem elmondása alapján nehezen megközelíthető helyen van, és meglehetősen távol is, így megóvása nem könnyű feladat.
Bár egy 1400 éves szoborról van szó, az elkövetők ellen nem indítanak eljárást – többek között azért sem, mert zömében 70-80 éves emberekről van szó. A hatóságok úgy vélik, retorzió helyett az edukáció lenne a jó megoldás, hogy a falubeliek is megértsék, miért fontos eredeti állapotukban megőrizni ezeket a műemlékeket.
Mindenesetre a vizsgálatba bevont szakemberek biztató hírekkel szolgáltak a műemlékvédelem számára. A „tisztelgésnél” használt festék akril, így van rá lehetőség, hogy tartós károsodás nélkül helyreállítsák a szobrot.
Ez sajnos nem mondható el egy 2018-ban történt esetről,
ahol olajfestékkel kenték le Buddha egyik szobrát a Fengmen-templomban, Szecsuánban. Ott mindössze cementtel tudták eredeti formájához hasonlóra visszaállítani a műemléket. Számos efféle esetre van példa Kínában – csupán az 1980-as, 1990-es évekből 13 hasonló esetet regisztráltak. Ennek következtében széles körű diskurzus alakult, hogy vajon miként tudnák megvédeni azokat a műemlékeket, amelyek elszigetelt falvakban és területeken vannak.