„Nagyon nagy író volt, remek novellista. A történetei, a könyvei velünk maradnak. A Ferdinandy-univerzum” – írta róla Jenei Gyula költő. Ferdinandy György 88 évesen halt meg, Miamiban.
Ferdinandy György halálhírét Száraz Miklós György tette közzé a Facebookon. A József Attila-díjas magyar író, költő, kritikus, irodalomtörténész, egyetemi tanár a francia írószövetség, a Magyar Írószövetség, a Magyar Művészeti Akadémia és a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság tagja volt. 88 évet élt.
A közösségi portálok megteltek a magyar íróról szóló bejegyzésekkel. Az Európa Könyvkiadó a Facebookon ezt írta:
„A nyugati magyar irodalom egyik utolsó mohikánja 88 éves volt. ”
Miklósa Erika Kossuth-díjas operaénekes Facebook egyebek mellett ezt írta: Csodáltam. Sok szerepében láttam, rajongója voltam, vagyok. Fiatalkoromban izgultam, amikor autogramot kértem tőle. Voltaképpen csak tőle kértem. Csodáltam. Stílusát, ízlését, gesztusait, hajlíthatatlanságát, azt az egyedülálló színészi nemességét. A színház minőségét jelentette. Csodáltam. Előttünk tört bele élete legnagyobb tragédiájába, Tibor fia elvesztésébe. Megrendültem akkor is, most is. Sírtam akkor is, sírok ma is. Benedek Miklós számomra már negyven éve is a nemzet színésze volt. Csodálni fogom őt mindig is.
Petőcz András író szintén a közösségi oldalon köszönt el az írólegendától. „Búcsúzom Ferdinandy Gyuritól is. Sok-sok beszélgetés, aztán elmaradt találkozások. Volt időszak, a 90-es években különösen, amikor többször is vendégül láthattam. Most ő is elment. Isten Veled, Gyuri!”
A József Attila- és Prima Primissima díjas íróról ugyancsak a Facebookon emlékezett meg Jenei Gyula költő, az Eső irodalmi lap főszerkesztője. „Nagyon nagy író volt, remek novellista. A történetei, a könyvei velünk maradnak. A Ferdinandy-univerzum. Ezzel a régi írásommal búcsúzom tőle.
Olvasom a Ferdinandy-könyveket, s persze tudom nagyjából a leckét, hogy az irodalmi művek beszélője nem azonos az szerzővel, de azt is tudom, hogy a valóság történeteit nehéz túllicitálni a legélénkebb képzeletnek is. Különben mindegy. Ki tudna olyan történeket kitalálni a kényszersorozott sváb családapáról, aki a front alatt a kútra ment, hogy segítsen egy sebesültön, aztán fejlövést kapott, s maradványai ma is ott hevernek valahol a sashegyi (éden)kertben, ahol az író gyerekeskedett, ahol a nagyapja lakott? Vagy a koronaőr bicegős lányáról…
Kukorelly Endre írói oldalán még 2023. decemberében tett közzé egy bejegyzést a Facebookon, amelyben felsorolta a magyar művészeket, az írókkal kezdve, akik 2011-ben még éltek. Mások mellett szerepel a felsorolásban Borbély Szilárd, Esterházy Péter, Moldova György, Szőcs Géza, Tandori Dezső, Csurka István, Kocsis Zoltán. A sor most bővült a nemrégiben elhunyt Kovács András Ferenccel, és a ma meghalt Ferdinandy Györggyel.
Alföld és a Forrás folyóirat is a közösségi médiában emlékezett.
1960-ban jelent meg Ferdinandy első francia nyelvű novelláskötete, a Sziget a víz alatt (L'ile sous l'eau). A kötet sikere után Céline és Cendrars kiadójával, Denoellel köt szerződést. 1964-ben Az év egyetlen napja (Le seul jour de l'année) című elbeszéléskötetéért az egyik legrangosabb francia irodalmi kitüntetéssel, Saint-Exupéry-díjjal ismerik el. Első magyar prózakötete 1965-ben Münchenben jelent meg Futószalagon címmel.
Nyilvánvaló, de nem egyetlen traumaként jelenik meg az író novelláiban az ’56-os forradalomban való részvétel miatti kényszerű távozás idegenbe. 1956-ban az akkor húszéves Ferdinandy Györgynek nem csak hazáját kell elhagynia, de beteg édesapját is. Ez a kettős elszakadás többször megfogalmazódik az elbeszélésekben, de relevánsan A bolondok királya című 2008-as regényben válik központi témává.
„Sohasem tudtam megbocsátani magamnak, hogy '56-ban magára hagytam”
– írja a szerző édesapja elvesztésével kapcsolatban. Jól mutatják ezek a szavak, mennyire mély és megrendítő emlékként képes formálni egy ilyen érzés több évtized írói megnyilatkozásait.
1987-ben hazatért Magyarországra, ekkor egy évig tanított az Eötvös Kollégiumban. 1988-ban a Magvető Kiadó publikálta első hazai könyvét, a Szerecsenségem története című kötetet. 2013-ban a Magyar Művészeti Akadémia tagja lett, de kilépett, majd 2015-től újra tagja a társaságnak. 2019-ben Prima Primissima Díjban részesült, az elismerést távollétében szerkesztője és barátja, Navarrai Mészáros Márton újságíró vette át. 2022-ben Budapestért díjat ítélt oda neki a főváros, amelyet szintén nem tudott személyesen átvenni.
Fordításai jelentek meg magyarról franciára, franciáról magyarra, magyarról spanyolra, spanyolról magyarra is.
Ferdinandy György novelláit hangoskönyv formában itt hallgathatja meg.