A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon évről évre díszvendégként mutatkozik be egy-egy ország, régió kultúrája, irodalma, könyvkiadása is. Idén Franciaország, azaz a kortárs francia irodalom szerepel a Fesztivál fókuszában, a legjelentősebb francia kortárs írók részvételével – áll a szervezők közelményében.

Jón Kalman Stefánsson regényeit számos európai nyelvre lefordították. Magyarul először, 2018-ban a Typotex Kiadónál jelent meg A halaknak nincs lábuk című kötete Patat Bence fordításában. Egyik főműve, az Izlandi Irodalmi Díjjal is elismert Menny és pokol-trilógia 2019-ben jelent meg a JelenkorKiadó gondozásában, Egyed Veronika fordításában. 

Ars poeticának is beillik, ahogy irodalmi indulásáról mesél: „Tizennyolc éves koromban arról álmodtam, hogy csillagász leszek, miután láttam egy tévéműsort, amelyben Carl Sagan a világegyetemről beszélt. Teljesen lenyűgözött az univerzum gazdagsága és titokzatossága – későbbaztán rájöttem, hogy ez a gazdagság és titokzatosság a fikció lényege.”

Szívesen jön, gyakori vendég

Magyar olvasói többször is találkozhattak vele; elsőként 2018-ban járt Magyarországon a Typotex Kiadó meghívására A halaknak nincs lábuk című kötet bemutatóján a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon. Később a Margó Irodalmi Fesztivál meghívására 2019-ben a Menny és pokol-trilógia, 2021-ben az Ásta (Jelenkor), 2023-ban pedig a Hiányod maga a sötétség (Jelenkor) és a Gondolatok a mamutfenyőkről és az időről (Typotex) című regényeinek bemutatója alkalmából látogatott Budapestre.

2024-ben több kötete fog megjelenni magyar nyelven: a Typotex Kiadógondozásában a lírai életmű keresztmetszetét nyújtó Versek Egyed Veronika fordításában, a szerzőönironikus, Minek pazarolni a papírt? című utószavával; az Árkok az esőben (fordította: Egyed Veronika) és a Sárga tengeralattjáró (fordította: Patat Bence) című kötete pedig a Jelenkor Kiadónálvárható idén.