Aranykorát éli a sportkártyázás, nemcsak gyűjteni lehet, de kereskedni is velük, és rengetegen vásárolnak kártyákat befektetés céljából is. Hogy a lapoknak értékük legyen, érdemes bevizsgáltatni őket. Ez ráadásul a csalóktól és a hamisítványoktól is védi a vevőt – már ha jó helyre viszi az adott terméket.
Kismillió fajta és féle sportkártyát dobtak piacra az elmúlt száz évben, ezért az alábbi cikkben a kört a kosaras kártyákra szűkítjük. Kétségkívül ez az egyik legfelkapottabb kategória, ráadásul a hazai gyűjtők körében is népszerű. A sportkártyák Amerikából indultak hódító útjukra, így azoknak a sportoknak van nagyobb múltja a kártyás világban, amelyek az USA-ban népszerűbbek – ilyen például a kosárlabda.
A sport csúcsának az amerikai profi liga, az NBA tekinthető, ide igazolnak a világ legjobb játékosai. Az NBA a kártyakibocsátó cégeknek borsos összegért kínál fel jogdíjakat azért, hogy hivatalos kosaras kártyákat nyomtassanak. Mivel az adott kiadványból legyártott mennyiséget utólag nem növelhetik a kibocsátók, egy-egy széria mennyisége fix.
A kibocsátott kártyákat úgy hozzák forgalomba, hogy véletlenszerűen összekeverik őket, és csomagokba, majd dobozokba teszik, végül ezek a csomagok kerülnek évente a boltokba. Akinek szerencséje van, kibonthat egy ritkaságot, amely lap önmagában többet ér, mint amennyibe a csomag került.
A bontás szó szerint zsákbamacska, ugyanis vannak példányok, amelyekből csak egyetlen darab van az egész világon, de nagyon alacsony példányszámnak tekinthetők azok is, amelyekből tíz vagy száz darabot gyártottak le. Ha világ legjobb játékosai szerepelnek rajta, akkor ezek a lapok több ezer, néha több tízezer amerikai dollárt is érhetnek.
Az értékesebb kártyákat ritkaságuk miatt hamisítják is, a hamisítványok elleni legjobb védelem pedig a bevizsgálás. Az értékes lapok piacán dominál a bevizsgált kártyák adásvétele. Nem csak a hamisítványok kiszűrése miatt, hanem mert hatalmas különbség van érték és érték között. Ha eltérő a kártya minősége, a bevizsgálócég által adott 1-10-ig terjedő pontszám mutatja meg, mennyit is érhet a lap.
A pontszám mellett az sem mindegy, hogy milyen bevizsgálócég minősítette a kártyát, hiszen számtalan olyan cég van, amelynek megkérdőjelezhető a hitelessége. A piacot a PSA (Professional Sports Authenticator) uralja, de magas piaci részesedése van a BGS-nek (Beckett Grading Services) is.
Bryan Denison (Cajun Cardboard) igen népszerű amerikai gyűjtő a YouTube-videóiban kategorizálva mutatja be a legritkább Michael Jordan-lapokat. Egyik videójában kitér arra is, hogy a legértékesebb Jordan-kártyák esetében miért preferálják a gyűjtők a PSA-t.
A PSA visszavásárlási garanciát biztosít a kártyatulajdonosok részére 250 ezer amerikai dollár összegig – tehát
ha a PSA egy kártyát tévesen minősítene, akkor a cég a tulajdonosnak kifizeti az eredeti kártya aktuális piaci értékét (vagyis teljeskörűen kártalanítja), és kivonja a forgalomból a hamisítványt.
A hiteles bevizsgálócégeknél magasan képzett szakértők nagyítóval vizsgálják a kártyákat, és kínosan ügyelnek arra, hogy ne hibázzanak az eredetiségi és minőségi tanúsítvány kiadásánál.
A bevizsgálás a PSA és a BGS esetében Kaliforniában és Texasban történik, oda kell eljuttatni postai úton vagy futárszolgálattal a lapokat, amelyek értékelése szolgáltatási szinttől függően akár egy évnél tovább is tarthat. A pandémia alatt ráadásul rendkívül megnövekedett az átfutási idő, ugyanis robbanásszerűen élénkült fel a kosaras kártyák piaca a Last Dance című Netflix-dokumentumsorozat hatására.
A bevizsgálást a ritkább és nyers lapként is értékesebb kártyák esetében érdemes lehet megtenni, de fontos, hogy melyik céghez küldjük őket, emellett nem árt az előzetes szakértői véleményt kikérni a várható értéknövelő hatás felmérése miatt. Jó esetben ugyanis állag- és értékmegőrzésre is kitűnő megoldás lehet.
Pár héttel ezelőtt a fenti, bevizsgált Dennis Rodman-kártya 160 ezer dollárért (átszámítva 56 millió forint) cserélt gazdát. Ezért az összegért például két Tesla Cybertruckot lehet vásárolni.
(Borítókép: Kosaras és focis kártyák, privát gyűjtemény. Fotó: Kaszás Tamás / Index)