Mintegy negyven perben támadja az igazságügyi miniszter határozatait öt magyar jogkezelő szervezet. Az Artisjus, a FilmJUS, a HUNGART, a MAHASZ és az EJI úgy vélik, a miniszter alapjogi hibát ejtett a döntés meghozatalakor, emiatt számos hazai művész bevételei szenvedhetnek kárt. A lehetséges anyagi veszteségek összértékét több milliárd forintra becsülik a szervezetek. Ennek ellenére az Igazságügyi Minisztérium hivatalos álláspontja az, hogy jogszerűen jártak el.
Ahogy arról korábban írtunk már, mintegy negyven bírósági eljárást indít hazánk öt nagy jogkezelő szervezete. Ennek oka, hogy a 2024-re benyújtott inflációkövetési díjszabásaikat az igazságügyi miniszter határozatban utasította el. A szervezetek úgy vélik, díjszabásaikat szakszerűen állították össze, az eljárás során sem követtek el hibát, így bírósághoz fordulnak saját és képviseltjeik érdekeinek védelmében.
Lapunk megkereste mind az öt szervezetet, amelyeknek feltettünk néhány kérdést a perekkel kapcsolatban. Válaszban reagált nekünk:
Amennyiben a miniszteri döntést nem semmisíti meg a bíróság – amit a közös jogkezelők kérnek a törvényszéktől –, a várható anyagi veszteség több milliárd forint lesz. Szinger András elmondta kérdésünkre, hogy csupán az Artisjus veszteségei elérnék a 2,3 milliárd forintot, emellett Kabdebó György, a FilmJUS elnöke saját bevételüket nézve nagyjából 200-220 millió forintos kieséssel számol.
A miniszter a jogdíjak inflációkövetésére a korábbinál részletesebb indokolást kér, ez alapján utasította el a szervezetek díjszabásait. Hogy ez pontosan mit takar, azzal kapcsolatban a közös jogkezelők is tanácstalanok. A HUNGART jogi képviselője, Győri Erzsébet ügyvéd elmondta, hogy a döntésben nem fejtették ki pontosan, mi a probléma a benyújtott díjszabásokkal:
Erre nem adnak választ az elutasító határozatok sem, ami indoklás szerepel a határozatokban, annak valójában nincs értelme. A KSH által megállapított infláció további magyarázata szükségtelen és értelmetlen, ezt 15 évig nem is várta el tőlünk senki sem.
Az EJI igazgatója, Tomori Pál szerint a díjszabások mindig is a KSH adatait vették figyelembe, továbbá „ennél hitelesebb és részletesebb inflációs adatsor nem áll rendelkezésre.”
A korábban kiadott közleményükben a közös jogkezelő szervezetek azt is sérelmezték, hogy az Igazságügyi Minisztérium részéről – az elutasítást megelőzően – nem kaptak lehetőséget, a teljes körű párbeszédre, érveik kifejtésére, az általuk képviselt művészeik érdekeinek érdemi védelmére. Szüts László, a MAHASZ elnöke úgy fogalmaz:
A közös jogkezelő szervezetek elsődleges kommunikációja az eljárás során a díjszabás benyújtása a jogszabályok által előírt mellékletekkel, indokolásokkal, hatásvizsgálatokkal. A két részt vevő hatóság (az SZTNH és az IM) rendes gyakorlata az, hogy amennyiben nem világos számukra a díjszabás valamely része, megkeresi a jogkezelőket további információk beszerzése érdekében. Sajnálatos módon arra vonatkozóan nem kaptak a jogkezelők megkeresést az eljárás során, hogy egészítsék ki az indokolásaikat az inflációs korrekció magyarázatával. A mi álláspontunk egyébként az, hogy ennek külön részletes indokolását nem követeli meg a szabályozás, de racionális piaci szereplőként magától is értetődik, hogy az infláció mértékével emelni kívánjuk a díjakat.
Kabdebó György, a FilmJUS Egyesület elnöke elmondta, a keresetekkel az a céljuk, hogy megállapítást nyerjen az elutasítás jogsértő mivolta. A közös jogkezelők azt szeretnék, hogy a 2024-ben alkalmazható jogdíjak a törvényben rögzített mértékben emelkedhessenek, ezáltal „a szerzőknek legalább a kettő évvel ezelőtti mértékben növekedhessen a jogdíjbevételük.”
A FilmJUS elnöke szerint „egy ilyen gazdasági környezetben az emelés elmaradása a későbbi emelések esetén is jelentős értékvesztést okozna, amelyet már soha nem lehetne pótolni”. Az Artisjus főigazgatója, Szinger András elmondása alapján a bíróságnak lehetősége van a miniszteri határozatok megsemmisítésére, továbbá a törvényszék új eljárásra utasíthatja a minisztert.
Az EJI elnöke, Szüts László azt írta kérdésünkre, hogy a közös jogkezelők az igazságügyi miniszter döntését nem csupán a magyar, hanem az uniós, valamint a nemzetközi jog szempontjából is hibásnak tekintik, így ha a bíróság elutasítja kereseteiket, további jogorvoslati lehetőséget keresnek.
Az Index megkereste az Igazságügyi Minisztériumot is az ügyben. Négy kérdést tettünk fel a minisztériumnak, miszerint:
A feltett kérdésekre kapott választ lapunk teljes egészében közli:
Az igazságügyért felelős miniszter a szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvényben foglalt jogkörében eljárva objektív, független szereplőként a szerzői jogi jogszabályoknak való megfelelést kell hogy vizsgálja, ennek tükrében hozta meg elutasító határozatát. A díjemelés mértékére vonatkozó indoklás az irányadó szabályozásnak nem felelt meg, az a szerzői jogi jogszabályokkal nem volt összhangban, a benyújtott kérelem a törvényi előírásoknak nem felelt meg.
(Borítókép: Tuzson Bence 2023. december 8-án. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI )